Azt mondani, hogy Joyce-t megviselte a hír, még enyhe kifejezés volt. Az a hat hónap végül két évre nyúlt. Mikor visszajött, Amy már el volt jegyezve egy Harry nevű zseniális matematikussal.
Amikor megismerkedett Harryvel, Joyce-nak jó érzése volt vele kapcsolatban. Harry udvarias, gondoskodó és zseniális volt. Azonban akkor és ott tudta, hogy az ő texasi életstílusa semmi ahhoz az új világhoz képest, amelyben a lánya él.
Amikor Joyce találkozott Harry szüleivel, az apja ropogós öltönyben, az anyja pedig élére vasalt ruhában volt, tökéletesen kifésült hajjal. Mindkettőjüknek olyan angol akcentusa volt, hogy gyakorlatilag követelték, hogy hallgassanak rájuk.
Az esküvőjük után, amelyre az Egyesült Királyságban került sor, Joyce hazament Texasba. Bár szomorú volt, hogy a lánya messze él, megkönnyebbült, hogy elszakadt attól a világtól. Utálta beismerni, de a lánya megváltozott.
Az Amy esküvője utáni két évben Joyce csak néhányszor látta őt. Viszont tartották a kapcsolatot, hetente felhívták egymást. Egy nap Amy meglepte az idős hölgyet, amikor hirtelen azt mondta: „Anya, terhes vagyok!”.
Joyce el volt ragadtatva, hogy nagymama lesz, és azonnal az Egyesült Királyságba repült, hogy segítsen Amynek a terhessége alatt. A szülés előtt Amy olyat kért Joyce-tól, amire nem tudott nemet mondani.
„Anya, szóval Harry és én a szülési szabadságom után el leszünk foglalva a munkával… és arra gondoltam, hogy nem lenne-e kedved velünk lakni, hogy több időt tölthess az unokáddal?” – kérdezte hirtelen.
Joyce először tétovázott. Tudta, hogy Amy szereti a magánéletét, ezért megkérdezte: „Amy, nem szeretnéd egyedül élvezni az első néhány évet, amit fiatal családként töltöttök?”.
Amy megrázta a fejét, mondván, hogy egy 5 hálószobás házban élnek, ahol bőven van hely, hogy ő is maradjon. „Anya, tényleg szükségem van arra, hogy segíts nekem. Nem akarom olyasvalakire bízni a fiamat, akit nem ismerek, inkább te legyél az, aki ezt megteszi”.
Ezzel Joyce beleegyezett, hogy az Egyesült Királyságba költözzön. Nem adta el a texasi farmházukat, helyette megkérte a legjobb barátnőjét, Lucyt és a fiát, Jacobot, hogy időnként nézzenek utána.
Nem sokkal később megszületett Jackson. A következő nyolc évben Joyce csak azzal foglalkozott, hogy éjjel-nappal vigyázott rá, míg Amy és Harry a munkával volt elfoglalva. Mindent együtt csináltak, egészen addig, amíg egy nyáron Harry anyukája meg nem látogatta őket.
Joyce éppen azzal volt elfoglalva, hogy mogyoróvajas-lekváros szendvicset készítsen Jacksonnak, amikor meghallotta, hogy Harry és az anyja beszélgetnek a verandán. Ott az anyja elmondta neki, hogy nagy hibát követett el, hogy az elmúlt nyolc évben hagyta, hogy Joyce velük éljen.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
