Mindig is arról álmodtam, hogy megházasodom. Az volt az egyik álmom, hogy egy olyan férfihoz menjek feleségül, aki levesz a lábamról, de nagyon válogatós is voltam, így amikor találkoztam Johnnal, és rájöttem, hogy mindenben megfelel az elvárásaimnak, a szívemben ez már eldőlt. Sajnos ugyanez nem mondható el róla.
Az egy év randizásból kettő lett, a kettőből pedig három. Úgy tűnt, mintha nem akart volna feleségül venni, és én az életem árán sem tudtam kitalálni, hogy miért ne akarná.
Próbáltam nem kérdezősködni, hogy ne kényszerítsem egy olyan döntésre, amit nem akart meghozni, de minden egyes nappal még kétségbeesettebb lettem.
Amikor felhoztam a témát, lustán mosolygott, és cukkolt a türelmetlenségem miatt, majd elmagyarázta, hogy új magasságokba akarja vinni a cégét, és inkább várna, amíg ez megtörténik.
Nem voltam hajlandó elhinni, hogy egyszerűen csak átver engem, ezért kitartottam mellette, és mindent megtettem, hogy olyan nőhöz méltó viselkedést mutassak, akit érdemes feleségül venni.
Nem változtatott semmin, és még néhány hónapig maradtunk úgy, ahogy voltunk, majd úgy döntöttem, hogy a saját kezembe veszem a dolgokat.
Volt egy Mary nevű barátom, aki tisztában volt a dilemmámmal. Rendszeresen kitártam neki a lelkemet, hogy ne veszítsem el a józan eszemet, így ő is tisztában volt mindazzal, ami történt.
“Átveszem a hajó irányítását” – mondtam neki egy délután. “Hogy érted ezt?” – kérdezte. “Kitaláltam egy bolondbiztos tervet, hogy rávegyem Johnt, hogy hozzám jöjjön feleségül.”
“Ez baljósan hangzik – mondta Mary. Tudhattam volna, hogy nem szabad többet mondanom neki, de mégis megtettem. “Abbahagyom a fogamzásgátló tabletták szedését” – mondtam. “John becsületes, nem fog elhagyni, ha teherbe esek.”
“Ez nem jó ötlet, Kathia” – mondta nekem. “Hagyd, hogy egyedül hozza meg a döntését.”
“Nem tudok tovább várni” – mondtam neki. “Nem leszek már fiatalabb.”
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon: