A ruhákat az utca közepén szárítják, mindenki szeme láttára
Ez a sajátosság az éghajlat miatt van: Velencében mindig párás a levegő. A házakban lévő magas páratartalom miatt nem lehet bent szárítani a ruhákat és egyéb textíliákat – egyszerűen nem száradnának meg. Ezért kénytelenek az utcán szárítani a holmijukat.
Néha úgy érzem, a velenceiek direkt teregetnek így, hogy ez afféle „városi különlegesség” legyen.
Nemcsak az ablakokban látni száradó ruhákat, hanem néha szó szerint az utca közepén is.
Boldogan ücsörögsz egy kis étteremben, a fejed fölött meg száradnak a ruhák. Nagyon szokatlan ilyen jelenetet látni egy turisták által ennyire látogatott helyen.
Kávézás után fejenként 2 eurót kellett fizetnünk coperto-ként – ez afféle felszolgálási díj Olaszországban, ugyanis az asztal előkészítése és megterítése az olaszoknál pénzbe kerül.
Közvetlenül a házuk mellett horgásznak
Velencében állítólag nem túl tiszta a víz. Sokan beszélik, hogy az összes szennyvíz a csatornákba ömlik. Nehéz ellenőrizni, hogy ez igaz-e, de azt biztosan mondhatom neked, hogy a csatornáknak kellemetlen, poshadt szaguk van, sőt helyenként még annál is rosszabb.
Ez azonban nem akadályozza a helyieket a horgászatban; a férfiak közvetlenül a házuk mellett fogják a halat. Nézd, ilyen fogásaik vannak! Ezzel persze felkeltik a turisták figyelmét, akiknek ez nagyon furcsának tűnik. Vajon meg is eszik később, vagy ez csak sporthorgászat?
Nők férfi szakmákban
A velenceiek életének másik érdekes megfigyelése az volt, hogy a nők gyakran végeznek hagyományosan férfi munkát. Például takarítják az utcákat, vagy kézbesítik a postát (ami nehéz lehet a kézikocsival és a lépcsőkkel – én régen kocsi nélkül is elfáradtam).
Sőt, legnagyobb meglepetésemre, itt tényleg nők végzik az összes „piszkos” munkát. Más olasz városokban általában a környező országokból érkező vendégmunkások végzik ezeket a munkákat.
Velencében a nők maguk takarítanak a házuk körül, koruktól függetlenül.
Itt vannak például a munkások, akik építkezéssel és épület-helyreállítással foglalkoznak. Azon is meglepődtem, hogy ők olaszok, nem pedig bevándorlók (onnan tudom, hogy olaszul beszéltek). Ez számomra azért is furcsa, mert pl. Milánóban az emberek általában nem szívesen vállalnak fizikailag nehéz és „piszkos” munkát (például takarítást). Velencében viszont ez teljesen természetes.
A női táska mellé mindig jár egy gurulós bevásárlótáska is
Minden háztartás kötelező kelléke egy ilyen kerekes táska; enélkül szinte lehetetlen bevásárolni vagy más ügyeket intézni. Szinte bármelyik szupermarketben megveheted.
Velence-szerte találkozni különböző korú emberekkel (főleg nőkkel), akik ilyen táskákat húznak maguk után. Nekünk ez is furcsa, hiszen mi általában autóval járunk bevásárolni, mostanában pedig egyre inkább házhoz rendelünk mindent, így nincs is szükségünk gurulós bevásárlókocsira.
Magassarkúban járnak
Ami Velencében a legjobban megdöbbentett, azok a magassarkút viselő nők voltak. Figyelembe véve a korábban leírtakat – autók hiánya, macskakő, rengeteg lépcső –, furcsa nem sportcipőben vagy vászoncipőben látni a hölgyeket, hanem tűsarkakon.
Különböző korú nők hordanak itt magassarkút, ami lenyűgözött és csodálattal töltött el. Hiszen én magam is magassarkúban voltam az egész utazás alatt, és tudom: a szépségért meg kell szenvedni. Bár sokan írták nekem: „Hát ki megy Velencébe sportcipő nélkül?” Lehet, hogy nekünk ez furcsa, de a velencei nők már hozzászoktak a macskakőhöz és a lépcsőkhöz.
És te jártál már Velencében? Téged melyik itt látott furcsaság lepett meg a legjobban?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
