A mai cikkünkben a Római Birodalom egyik leghíresebb és legrejtélyesebb császáráról, Caliguláról lesz szó, aki Kr. u. 37-től 41-ig uralkodott.
Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus (mert így hívták a kegyetlen uralkodót) a Julius-Claudius dinasztia harmadik képviselője volt. Zsarnoki és kicsapongó tiránnusként vonult be a történelembe. Legközelebbi társai ölték meg egy puccs során…
Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus nem igazán kedvelte a becenevét, pedig az egészen hősies volt. A Caligula jelentése „kiscsizmácska”: a leendő császár ilyen, a katonai csizmákhoz hasonló kis csizmákban szaladgált apja, Germanicus katonai táborában.
19-ben apja meghalt. Valószínű, hogy vagy a szíriai helytartó mérgezte meg, akivel konfliktusa volt, vagy Tiberius császár, aki féltékeny volt a hírnevére és a népszerűségére.
„Germanicus halála”.
Germanicus halála után Caligula családja kegyvesztett lett Tiberius császár és Seianus testőrparancsnok szemében, akik politikai riválisként tekintettek az idősebb fiúkra. Caligula anyját és testvéreit árulással vádolták meg, és börtönben vagy száműzetésben haltak meg.
Egy idő után Caligula az idősödő Tiberiushoz költözött, aki örömmel támogatta dédunokaöccse legrosszabb szokásait, megjegyezve, hogy „kígyót nevel Róma kebelén”.
Tiberius adoptálta Caligulát, és unokatestvérével, Gemellusszal együtt egyenlő örökösévé tette. A császár 37-ben meghalt, Caligula szövetségese, Macro praetoriánus megszervezte Caligula egyedüli császárrá nyilvánítását. Egy évvel később Caligula kivégeztette Macrót és Gemellust is…
Eleinte a római polgárok örömmel fogadták az új uralkodót. Császárként Caligula nem volt rossz: politikai amnesztiát hirdetett, elégette anyja és testvérei elleni feljelentéseket, nem volt hajlandó meghallgatni az ellene tervezett merényletről szóló jelentéseket, eltörölte a felségsértési törvényt.
De a polgárok öröme nem tartott sokáig. Ez alatt a rövid idő alatt a császár zsarnok és despota hírnevet szerzett magának, aki különc viselkedéséről, az orgiák és a kegyetlen szórakozások iránti szeretetéről volt ismert. Caligula megszállottan törekedett imázsának fenntartására, és folyamatosan igyekezett meglepni a környezetét. Különc tetteire sem az energiát, sem a pénzt nem sajnált a kincstárból.
A császár pazarlásáról legendákat meséltek. A szórakozás kedvéért zajos lakomákat rendezett, és fürdőkbe járt, ahol testét illatos olajokkal dörzsölték be. Néha nőnek öltözött, parókát és gazdagon díszített ruhákat viselt. Caligula igazi ínyenc hírében állt, aki értékelte a kulináris különlegességeket. Az ételeket gyakran aranylemezeken tálalták fel neki.
Az egyik legköltségesebb szórakozást az orgiákra szánt hajók jelentették. A tíz evezősoros gályák, gyöngyökkel kirakott, drágakövekkel díszített tatjukkal, lila selyemvitorlákkal (ami akkoriban a legdrágábbnak számított) és nagy fürdőmedencékkel igazi úszó villák voltak. Volt itt fűtési rendszer, templomok és bankett-termek. Minden hajót márvány borított, és mitikus lények fejei díszítették.
Ha Caligula nem a vízen, hanem a szárazföldön akart szórakozni, akkor az egyik lehetőség a drágaköveken való járkálás volt. És, mint már említettem, a császár rajongott a fényűző öltözékekért. Ruháit gyakran drága ékszerekkel egészítette ki – legjobban a gyöngyöt szerette. Néha gyöngyöt tett ecetbe, majd a tartalmát egy serlegbe öntötte, és a vendégek döbbent tekintete előtt megitta.
Caligula aktív építtetőként is emlékezetes maradt kortársai számára. Róma vízellátásának javítása érdekében vízvezetékek építésébe kezdett, templomokat fejezett be, színházakat restaurált.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
