Ennek a rejtélyes jelenségnek a titkát a Poitiers-i Egyetem francia fizikusai fedezték fel. Megvizsgálták azt a tengeri területet, ahol az actiumi csata zajlott, és rájöttek, hogy ott édes és sós víz keveredik. A tudósok felfedezték, hogy a különböző sűrűségű vízrétegek határán víz alatti hullámok keletkeznek, amelyek még a legnagyobb hajókat is képesek megállítani.
Valószínűleg ilyen hullámok állították meg Fridtjof Nansen „Fram” szkúnerét is a Tajmir-félsziget közelében. Hiszen pontosan ott ömlik a Jenyiszej folyó a Kara-tengerbe.
A tudósok kétféle belső hullámot különböztetnek meg, amelyek a különböző sűrűségű vízrétegek találkozásakor keletkeznek. Az egyik típusú hullám egyszerűen lelassítja a hajót, míg a másik futószalagként működik, amelyen a hajó hol előre, hol hátra mozog. Fontos, hogy ezek a hullámok a fedélzetről szinte teljesen észrevehetetlenek maradnak.
Gyakran megfigyelnek hasonló jelenséget a gleccserek olvadási helyein, ahol az olvadékvíz a nagyon sós Északi-tengerbe ömlik. Ezenkívül sűrűségkülönbség alakul ki a meleg és hideg tengeráramlatok találkozásakor is.
A fizikusok szerint a „holt víz” jelensége gyakorlatilag a világtenger bármely pontján kialakulhat. Még a víz alatti földrengések vagy az erős viharok is előidézhetik ezt a jelenséget. De a modern hajókat már nem fenyegeti a „holt víz” jelensége.
Az úszókra viszont halálos veszélyt jelenthet ez a jelenség – állítja Leo Maas holland oceanográfus. Hiszen még egy profi sportoló sem tud ellenállni annak a láthatatlan erőnek, amely megakadályozza abban, hogy visszajusson a partra, ha „holt vízbe” kerül.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
