Összefoglalva tehát elmondható, hogy Lilit lányai, akik „titokzatos egyesülésből” – démonoktól vagy magától Ádámtól – születtek, elméletben Káin, Ábel és Sét feleségei lehettek.
Éva lányai
A kanonikus ószövetségi szöveg arról számol be, hogy Ádámnak és Évának már az Édenből való kiűzetésük után születtek gyermekei. Azonban az az állítás, hogy a gyermeknemzés képessége a bűnbeesés következménye lenne, téves, mivel az Úr az első házaspár teremtésének napján megáldotta őket, és egyértelműen azt mondta nekik: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!” (Teremtés 1:28). Az is érdekes, hogy a Paradicsomból való kiűzetés előtt Évát egyszerűen csak „asszonynak” nevezték, nem volt saját neve. A nevét később kapta, amikor Ádám elnevezte őt Évának (héberül Havva – élet).
Első fiaik Káin és Ábel voltak; egyikük földművelő lett, a másik pedig pásztor. Ádám 130 éves korában nemzette Évával harmadik fiát, Sétet (Teremtés 4:25, 5:3). Ádám 930 évig tartó élete során feleségével együtt összesen 33 fiút és 22 lányt nemzett. Ebből arra következtethetsz, hogy a fiútestvérek a lánytestvéreikkel kötöttek házasságot. Ma a vérfertőzés undort és elutasítást vált ki belőlünk, törvénybe ütköző, és tudományos szempontból is káros. Azonban az ókorban a vérrokonok közötti házasság megszokott dolognak számított.
Annak közvetett bizonyítéka, hogy az emberi nemzetség fennmaradását rokonok közötti kapcsolatok tették lehetővé, az a tény, hogy Ádám és Éva későbbi leszármazottai már nem voltak híresek matuzsálemi korukról. Minél távolabb kerülünk az ősatyáktól, annál világosabban látszik az élettartam rövidülésének tendenciája. Hogy ezt mi okozta, nem nehéz kitalálnod: DNS-mutációk. Még Ábrahám korában is egy férfi akadálytalanul feleségül vehette a féltestvérét. És csak Mózes idejében tiltotta meg Isten a rokonok közötti házasságot: „Ne vedd feleségül – mondta Ő – a nővéredet, se apád nővérét, se más olyan leányzót, akivel olyan rokonságban állsz, ami akadályozza a házasságot… Elég legyen irántuk érzett szeretetednek az, hogy egy méhből születtél velük, vagy más módon kötődsz hozzájuk.” (Aranyszájú Szent János, kommentár a Léviták 18:11-hez).
Azonban ha a tudományhoz fordulsz, azt láthatod, hogy az megcáfolja a világ isteni teremtésének elméletét. Charles Darwin volt az első, aki megalapozottan szembeállította ezzel az ember eredetének saját elméletét. Ennek alapja az élő szervezetek fokozatos evolúciója. Pontosan ez ad választ arra a kérdésre, honnan vannak az embernek olyan csökevényes szervei, amelyek az állatokban is meglévő szervek maradványai. A tudós kételkedett abban, hogy a teremtő értelmes akarata haszontalan szervekkel ruházhatta volna fel teremtményét. A szent szövegek nem adják meg a választ arra, hogy miért van az embernek például a hüllőkéhez hasonló pislogóhártya-maradványa a szem belső zugában, és sok más hasonló dologra sem. Ezért a tudósok igazából fel sem teszik maguknak azt a kérdést, hogy kik lehettek Ádám és Éva első fiainak feleségei.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
