A meglepetés, amit az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump szavai okoztak, miszerint az országának „szüksége van” Grönlandra, azonnal a világ figyelmének középpontjába helyezte a bolygó legnagyobb szigetét.
Ezzel kapcsolatban pedig jogosan merül fel a kérdés: mi köze ehhez Dániának, amely jelenleg Grönlandot birtokolja? Hallott már valaki a dán vikingek terjeszkedéséről? Nem. Mi van a híres dán tengerészekkel? Azokból sem volt sok.
Hogy tudta tehát Dánia, amelynek soha nem voltak jelentős méretű gyarmatai más kontinenseken, megszerezni Grönlandot, és ezzel Európa (Oroszországot leszámítva) legnagyobb területű államává válni? Elmesélem.
,,Marketingtrükk”
A vikingek kulcsszerepet játszottak Grönland sorsában. De nem a dánok, hanem a norvégok. Élt egyszer a X. század második felében Norvégiában egy fickó, akit Thorvald Asvaldsonnak hívtak. Megtestesítve a vikingekről alkotott mai sztereotípiákat, elég harcias volt, és heves vérmérséklet jellemezte. Egyszer Thorvald egy verekedésben megölte egy honfitársát, amiért a norvég király nemcsak a szülőföldjéről, hanem az országból is száműzte.
Izlandra érkezett, ahol letelepedett. Thorvald fia, Erik, az apja nyomdokaiba lépett, és egyszer ő is megölte a szomszédját. Ezért a közösség a régi szokás szerint úgy döntött, hogy száműzi Eriket a szigetről. Mivel Izland már így is a száműzetések legvégső pontja volt, Eriknek új lakhelyet kellett keresnie a nyílt tengeren. Tulajdonképpen nem is kellett sokat keresgélnie, mert a jó időben az izlandi hegyekről nyugaton látszott valami földdarab.
Erik családja oda indult, hogy letöltse a hároméves száműzetését. Nem nehéz kitalálni, hogy a felfedezetlen föld Grönland volt – az akkor még névtelen sziget. A három év alatt, amit ott töltött, Erik egyetlen helyi lakossal sem találkozott, ami lehetővé tette számára, hogy teljes joggal a jeges ország urának tekintse magát.
A büntetés letelte után Erik visszatért Izlandra, de csak azért, hogy minél több honfitársát magával vigye az új lakhelyére. A vörös szakállú viking Grönlandról (Zöldföld) mesélt nekik, ami nem más volt, mint egy ravasz marketingtrükk. Erik terve sikerrel járt – az ősi norvég sagák 25 hajóról mesélnek, amelyek Izlandról Grönlandra indultak. Így jött létre az északi sziget déli partján az első igazi viking kolónia.
A sagák alapján a telepesek eleinte jól éltek – rozmár agyarakkal, fókabőrrel és hallal kereskedtek Európával. Cserébe Norvégiából és Izlandról fát (Grönlandon nem nőnek fák) és vasárut kaptak. Két évszázad múlva azonban a zord éghajlat győzedelmeskedett – 1261-ben a korábban független Grönland a Norvég Királyság részévé kérte magát. A gyarmat és az anyaország kapcsolata a következő elv szerint működött: ti nekünk természetbeni adót fizettek és teljes hűséget fogadtok a koronához, mi nektek pedig megadunk mindent, ami az élethez szükséges. A vikingeket ez a helyzet teljesen kielégítette, mert többé nem kellett törődniük az értékesítési piacokkal és a kedvező árfolyammal.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
