Nehéz megmondani, mi a jelenség mechanizmusa és milyen okok váltják ki a hatást, de a létezéséhez a legcsekélyebb kétség sem fér.
Ha röviden akarjuk leírni a 30. kilométer-effektust, akkor minden arra vezethető vissza, hogy az indulás után körülbelül 10-20 perccel a sofőrre valamiféle belső ellazulás tör rá, eltűnik a tónusossága és elhomályosul a figyelme az úton zajló események iránt.
A hatás kialakulásának feltételei
Természetesen hosszú távú utazásról van szó, és most, a nyári hőségben a legtöbb sofőr az éjszakai vagy a kora reggeli órákat választja az utazáshoz. Ritkábban indulnak útnak estétől éjszakába nyúlóan. Úgy vélik, hogy az elmúlt nap során felgyülemlett fáradtság csökkenti a volán mögött ülő személy álmossággal szembeni ellenállását.
De a dolog éppen nem a fáradtságban rejlik. A sofőrökkel készített számos felmérés azt mutatja, hogy átaludhatod az egész napot, és este vagy éjjel is útnak indulhatsz, de már 10-15 perc múlva bekövetkezik a hírhedt 30. kilométer-effektus.
A jelenség élettani természete
Nappal a sofőr állapotának változása szinte észrevehetetlen, de még egy ragyogó napsütéses napon is jelen van. Ez olyasmi, mint a szervezet reflexszerű ellazulása. A fiziológusok ezt az állapotot „belső alvásnak” nevezik, amikor az ember ébren van, de a tudatalattija, mivel nem kap külső információs táplálékot, egy kevéssé aktív, ellazult állapotba kerül.
Nappal a sofőr ösztönösen érzi a reakcióinak élességének és a figyelmének csökkenését. Természetesen megjelenik a vágy, hogy bekapcsold a rádiót, zenét tegyél be, vagy egyszerűen felhívd a barátaidat, ismerőseidet, hogy kilábalj ebből az állapotból. És valószínűleg ez nem is rossz megoldás – mindenesetre szinte mindig segít.
Éjszaka azonban a helyzet sokkal komolyabb. Az éjszakai utazás már önmagában is elég vitatható dolog, különösen, ha egy vadonatúj, maximális kényelmet nyújtó, masszázsfunkciós puha ülésekkel és hatékony klímaberendezéssel felszerelt kínai autóval kell közlekedned. Bármilyen furcsa is, minél magasabb a kényelmi szint, annál gyorsabban kerül a sofőr a 30. kilométer állapotába.
Nem, itt nem az álmosságról van szó. Egyébként szinte mindenki, aki éjszaka vezetett már, megjegyzi, hogy ez valami egészen más. Érzésre nincs meg az az állapot, ami általában alvás előtt bekövetkezik, amikor a szemek maguktól csukódnak le, vagy „elúszik” a tudat.
A modern biztonsági rendszerek tehetetlensége
A sofőr álmos állapotára a modern ellenőrző rendszerek egészen jól reagálnak. De a 30. kilométer-effektussal szemben az elektronika általában tehetetlen. Külsőleg az ember teljesen normálisnak tűnik, de a figyelme és a reakciósebessége két nagyságrenddel csökken.
Ez nem bénultság, de ahhoz közeli állapot. Az ember mintegy elmerül a saját gondolataiban, és teljesen kikapcsol az úton lévő helyzet ellenőrzése alól. Ebben az állapotban gyakran megszegik a KRESZ-szabályokat, nem figyelnek a felfestésekre és a táblákra.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
