A gyanútlan lazítás könnyen tragédiába torkollhat.
Amikor a párommal egy onszennel (termálfürdővel) rendelkező szállodában pihenünk, ő kora reggel, még reggeli előtt (ami általában 7:30 és 8:00 között van) mindig rohan is a fürdőbe. Én viszont sokkal jobban szeretek lustálkodni.
Így volt ez legutóbb is, amikor a hegyekben, a „Mikado” nevű rjokanban szálltunk meg. Reggel felébredtem, de őt már nem találtam az ágyban; elment megnézni a napfelkeltét a termálvízből.
Kinéztem: minden tiszta hó volt odakint! Elképesztően szép látvány!
Gondoltam, lecsekkolom a hóembert, amit még este építettem. Kiderült, hogy a párom időközben továbbfejlesztette, sőt még egy kis „kalapot” is nyomott a fejébe.
Azon a reggelen viszont gyanúsan hamar visszatért a fürdőből. Szomorú volt és szótlan.
– Mi történt? – kérdeztem.
– Semmi… Nem akarlak elszomorítani… – felelte.
De végül nem bírta magában tartani.
Kiderült, hogy egy férfi (ránézésre talán 50 körüli) kijött a vízből, összeesett, és elvesztette az eszméletét.
Pedig előző este még láttuk a feleségével vacsorázni a szomszéd asztalnál. Olyan vidám volt, viccelődött, nevetett.
Azonnal mentőt hívtak, és amíg kiérkeztek, a személyzet egyik tagja mesterséges lélegeztetést alkalmazott. De sajnos úgy tűnik, nem sikerült megmenteni.
Próbáltam nyugtatni a páromat: „Talán sikerült újraéleszteni. Kiértek a mentők, kórházba vitték. Rendőrök nincsenek, ugye? Akkor biztosan él!”
De aztán reggelizni menet rendőröket és a szálloda zaklatott tulajdonosát láttuk a fürdőnél.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
