Alkohol vagy valamilyen más szerek hatása alatt az ibizai utasok elkezdhetik levetni a ruháikat, hogy lehűtsék magukat, ételt követelhetnek, vagy megpróbálhatnak kitörni a kijárat felé, miközben megpróbálják kinyitni a repülőgép ajtaját, miután az már elérte az utazómagasságot. Mindezt úgy, hogy közben minden erejükkel és minden lehetséges módon próbálják felhívni magukra a többi utas figyelmét.
Természetesen az ilyen rendbontók az egész személyzet számára fejfájást okoznak, de pont a stewardesseknek kell lecsillapítaniuk ezeket az „úriembereket”, és gyakran erőt is kell alkalmazniuk, hogy valahogy megfékezzék és a helyükre tessékeljék őket. Volt már rá példa, hogy a „magán kívül” lévő utast meg is kellett kötözni, és már mozgásképtelen állapotban kellett eljuttatni a célállomásra. Lásd be, ez nem éppen a stewardess szakma legkellemesebb oldala…
A stewardessek a kínai járatokat sem szeretik, mégpedig azért, mert a kínaiak – minden nyitottságuk és közvetlenségük ellenére – nem igazán fordítanak figyelmet azokra a dolgokra, amelyek a modern társadalomban fontosak, mint például a rendezett megjelenés és a személyes higiénia.
Ezért amikor egyszerre sok kínai utas tartózkodik a repülőn, lélegzetelállító „aromák” terjengenek, és ezt most nem képletesen értem. Egy sportöltöző ehhez képest kismiska… Ahhoz pedig, hogy az állott ruhák és a mosdatlan testek émelyítő szagát kiszellőztessék az utastérből, legalább néhány órára van szükség. El tudod képzelni, mit érezhetnek azok az utasok, akik a kínaiak után szállnak fel a gépre.
Van még egy apróság, amiért a stewardessek kifejezetten negatívan állnak a kínai utasokhoz: az a hagyományuk, hogy minden étkezés után a padlóra köpnek. A kínaiak ezzel köszönik meg az ízletes ebédet…
Talán meglepődsz, de a stewardessek egy másik legkevésbé kedvelt úti célja a Maldív-szigetek, és ennek az ellenszenvnek egyetlen oka van: a rendkívül szeszélyes utasok. Ráadásul, bármilyen furcsán hangzik is, éppen azok az egyszerű állampolgárok viselkednek felháborítóan, akik nagy nehezen végre össze tudtak spórolni annyi pénzt, hogy eljussanak erre a „menő üdülőhelyre”.
A tehetős emberek sokkal visszafogottabbak mind a vágyaikban, mind a viselkedésükben, miközben a luxus ízére ráérző „turistaosztály” szó szerint megőrül, amint a gép a levegőbe emelkedik.
Itt külön ki kell emelni az Oroszországból érkező utasokat, akiknek a viselkedését a Duty Free boltban vásárolt termékek „segítenek” módosítani. A Maldív-szigetek persze nem lát kivetnivalót abba, hogy a partjaikon az Oroszországból érkező, teljesen „elszállt” nyaralók is meg kívánnak szállni, a stewardessekben azonban a sokéves repülés során kialakult egy mélyen gyökerező ellenszenv ezzel az úti céllal szemben.
Mellesleg, hasonló a helyzet az Egyesült Arab Emírségekbe tartó járatokkal is, bár a legtöbb turista pontosan tudja, milyen szigorú, sőt, mondhatni kíméletlen szabályok uralkodnak az Emírségekben, és milyen komoly büntetés járhat az ottani szabályok megszegéséért.
A túlzottan agresszív viselkedésért a rendbontót vagy óriási pénzbírság, vagy börtönbüntetés fenyegeti, ami egyébként meglehetősen elterjedt gyakorlat.
Azonban még ez sem tántorítja el az „arab mesébe” csöppent turistákat az újabb mutatványoktól. Úgy tűnik, a luxus és a gazdagság illata néha a kelleténél jobban az utasok fejébe száll.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
