Robbanásszerű nyomáscsökkenés és belülről világító sisakok
Emlékszel Az emlékmás (Total Recall) című filmre? Na, tudod, amikor Arnold Schwarzenegger kidülledt szemekkel fulladozott a Mars felszínén? Nos, ez csupán a forgatókönyvíró fantáziájának szüleménye, semmi több. Nem, a vákuumba kerülve az emberi test nem robban fel. Lehet, hogy kissé „megduzzad”, de a bőrünk simán képes ellenállni 1 atmoszféra nyomáskülönbségnek.
Van még egy részlet, ami különösen zavar: a forgatókönyvírók mániája, hogy a sisak belsejébe is lámpát tegyenek. Nem azért, hogy kívülre világítsanak vele, ami logikus lenne, hanem hogy az űrhajós arcát világítsák meg!
Értem én, hogy ez egy filmes fogás, ami lehetővé teszi, hogy tisztán lássuk a színész arcát, de annyira abszurd, hogy az embernek kedve támadna káromkodni egyet. És a legszörnyűbb, hogy ez talán a leggyakoribb hiba a mai listánkon. Ugye egyetértesz, hogy egy űrhajóból a sötétbe kilépni úgy, hogy egy zseblámpa egyenesen az ember saját arcába világít, nem éppen ésszerű ötlet?

A kommunikáció késleltetése
Értem én, hogy ezt az engedményt nem jókedvükből teszik. Hanem azért, hogy biztosítsák a cselekmény dinamikáját. Elfogadható, hogy a hollywoodi produkciók nem veszik figyelembe a fény véges sebességét, és az ezzel járó kommunikációs késedelmet. Persze, egy olyan film, amelyben egy Marson lévő űrhajós és a Földön élő családja közötti beszélgetés során fél órát kell várnod a kérdésedre adott válaszra, halálosan unalmas lenne.
De legalább valahogy, egy kicsit érzékeltethetnék, hogy ez a probléma létezik? Hiszen végtére is gyerekek is néznek titeket, emberek.
A súlytalanság problémái
A legtöbb, Föld körüli pályán játszódó filmben a fizika törvényeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyják. Az űrhajósok pedig nyugodtan sétálgatnak az űrhajó belsejében, ahelyett, hogy folyamatosan a szabadesés állapotában lennének. Költségvetési korlátok, vagy bármi hasonló…oké, legyen. Sokkal érdekesebb azonban megnézni, hogyan ábrázolják a forgatókönyvírók a súlytalanságot, amikor nagy ritkán mégis megpróbálkoznak vele.

Az egyik legelterjedtebb „gikszer” az, amikor az űrhajósokat úgy ábrázolják, mintha lassított felvételen mozognának. Az az érzésed támad, mintha a súlytalanság valamiféle levertséget vagy izomgyengeséget okozna náluk.
Persze, a valóságban az űrhajósok néha valóban lassan mozognak, hogy elkerüljék az ütközést a társaikkal vagy a berendezésekkel. De általában „normális sebességgel” mozognak és végzik a feladataikat.
Még egy érdekes hiba, ami nem hagy nyugodni: a Galaxis összes bolygójának és holdjának (vagy akár üstökösének is) a felszíni gyorsulása 9,8 m/s2. Pontosan annyi, mint a Földön.
Ja, és persze mindig minden földönkívüli gond nélkül lélegzi a földi levegőt, földi légköri nyomáson.

Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: