Egy érdekes és rejtélyes tény: amikor a műszer elérte a 400 méteres mélységet, a valós időben kapott adatok váratlanul megegyeztek a Karib-tenger vizének jellemzőivel. Ez arra utalhat, hogy a lyuk talán egy alagúton keresztül összeköttetésben áll a tengerrel.
A Yucatán-félsziget híres a „svájci sajt” szerű geológiájáról: itt körülbelül 10 000 édesvízzel teli cenote (beszakadt barlang) található, valamint földalatti barlangok és víz alatti folyók hatalmas labirintusa. Némelyikük értékes régészeti és biológiai titkokat rejt, amelyek az ember kitartó kíváncsisága nélkül talán sosem derülnének ki.
Karsztos víznyelők csoportja veszi körül a Chicxulub-krátert. Bár a tudósok még nem tudják pontosan, hogyan keletkeztek, azt gyanítják, hogy a dinoszauruszok és sok más élőlény pusztulását okozó becsapódás hatással lehetett a régió mai különös geológiájára.
Egykor egy kihalt élőlény teremtette meg az alapját egy teljesen új biológiai élettérnek. A sötét, oxigénszegény környezet ellenére a cenotékban virágzó ökoszisztéma alakult ki. Ugyanez elmondható a szomszédos Taam Ja’-ról is.
A biológusok folyamatosan kutatják a kék lyukakat világszerte, hogy jobban megértsék az ott élő közösségeket, és néha teljesen új életformákra bukkannak.
„A [Taam Ja’-i Kék Lyuk] mélysége egyedülálló élőhelyet (biotópot) rejthet, amelynek biológiai sokféleségét a fizikai-kémiai és geomorfológiai (felszínalaktani) folyamatokkal összefüggésben kell tanulmányoznunk” – mondják az ECOSUR kutatói.
A csapat tehát készen áll a következő merülésre. Mi pedig türelmetlenül várjuk a híreket „a fenékről” – már ha egyáltalán létezik…
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
