A nagyközönség 1504-ben láthatta először a Piazza della Signorián. De mielőtt Firenze legforgalmasabb utcájára került, Dávidnak nem volt éppen zökkenőmentes az útja…
Dávid Izrael második királya volt, aki 40 évig uralkodott. A próféciák szerint az ő leszármazottai közül kellett származnia a Messiásnak. Mielőtt azonban királlyá vált volna, Saul király magához hívatta Dávidot, hogy zenével enyhítse a király nyugtalanságát.
A király idegességét a filiszteusok törzse okozta, akik megtámadták Izraelt. A hatalmas Góliát minden reggel harcra hívta az izraelitákat. Góliát nemcsak óriási termetű volt, hanem erős páncélt, kardot és pajzsot is viselt. Senki sem mert kiállni ellene.
Senki, kivéve a pásztorfiú Dávidot, akinek a legfőbb fegyvere a hite volt. Dávid mindössze 5 követ, egy parittyát és egy pásztorbotot vitt magával, amikor harcba indult.
Dávid a parittyájával követ lőtt ki, és eltalálta Góliát fejét. Így győzte le a hit ereje (és egy pontos dobás) az óriást. Ez az ószövetségi hős persze hosszú időn át Firenze szabadságvágyának és függetlenségének allegorikus szimbóluma volt, hiszen Firenzét is, mint sok bibliai várost, állandóan ostromoltak.
1501-ben Michelangelo Buonarrotit bízták meg a firenzei dóm számára készítendő Dávid-szobor elkészítésével. A szobrász előtt azonban nem kis feladat állt: a szobrot egy már korábban használt márványtömbből kellett kifaragnia (az 1460-as években ebből a carrarai márványtömbből már legalább kétszer megpróbáltak Dávidot faragni).
Michelangelo „deszkapalánkot építtetett, hogy egyedül dolgozhasson”, és 18 hónapon át dolgozott.
A megrendelés eredetileg vallási jellegű volt, de hamarosan úgy döntöttek, hogy Dávidot politikai szolgálatra „hívják”: a szobornak a szülőváros és a köztársasági hatalom védelmét kellett jelképeznie. A szobor elhelyezése a kormányzati palota előtt pedig még inkább kiemelte a politikai jelentőségét.
Az ószövetségi hős, Dávid népszerű alakja volt a reneszánsz művészetnek. A firenzei szobrászok, Donatello, Ghiberti és Verrocchio is megformázták ezt a hőst, de az ő Dávidjuk egy nőies fiú-tinédzser volt, akit már Góliát megölése után ábrázoltak.
A cikk még nem ért véget! Kattints a folytatásért!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
