Nevét az ősi indiai Ajudhja királyáról kapta. Vannak, akik szerint Ádám hídja a „világ nyolcadik csodája”.
Ezt az úgynevezett víz alatti hidat először 2003-ban fedezték fel az űrből készült képeken. A modern műholdképeknek köszönhetően ma már láthatjuk a teljes hosszát, ami 48 kilométeren át húzódik az Indiai-óceán fenekén, Indiától egészen Srí Lankáig.
A 15. századi tengerészeti térképek szerint Ádám hídja valaha tényleg egy gyalogosok által is járható építmény volt, ami összekötötte a szigetet a szárazfölddel. Később azonban egy erős földrengés következtében a nagy része víz alá került.
Az ősi indiai eposz, a Rámájana szerint a hidat 5 nap alatt építette fel Ráma parancsára egy hatalmas várana sereg – félig emberek, félig majmok –, hogy segítsenek Ráma istennek átjutni a szigetre és kiszabadítani feleségét, Szítát, akit a Lanka sziget ura, a démon Rávana rabolt el. A váranák a vállukon cipelték a kétméteres sziklákat, és az óceánba dobták őket.
A NASA tudósai kezdetben, a műholdképek megjelenésekor azt feltételezték, hogy a híd egy ősi, mesterséges építmény lehet. Később azonban, amikor egy hajózható csatorna építését kellett jóváhagyni, már az ellenkezőjét állították.
2005-ben elindult egy hajócsatorna építési projekt ott, ahol a csatorna keresztezi a hidat, ezért azt javasolták, hogy bontsák le. A kereskedelmi hajók ugyanis Srí Lanka megkerülésével közlekednek, és a híd lebontása jelentősen lerövidíthetné az útjukat. Az indiaiak többsége azonban ellenezte az ötletet.
Eközben egy indiai geológuscsoport vizsgálatokat végzett a feltételezett hídon. Azt figyelték meg, hogy a híd három helyen is beomlott. Ráadásul ezeket a rombolásnyomokat a múlt századi térképek is jelzik. A híd víz alatti részének vizsgálatakor a geológusok felfedezték, hogy 1,5-2 méteres sziklák halmazából áll, amelyek egy 3-5 méter vastag homokrétegen fekszenek.
A híd pontos kora nem ismert, a geológusok 1 millió évesre becsülik. Ez bizonyos mértékben alátámasztja az ősi indiai legendát, miszerint a hidat emberi erőfeszítéssel hozták létre.
A Madraszi Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Ráma hídja ember alkotta, nem pedig a természet műve. Az indiai történelem öröksége, és ezért nem szabad lerombolni. Bár a tudományos közösség egy része nem ért egyet a híd mesterséges eredetével kapcsolatos elmélettel.
Maguk az indiaiak azonban nem kételkednek abban, hogy a híd ember alkotta építmény. Emellett hiszik, hogy a hidat borító víz gyógyító erejű: megtisztítja a testet és a lelket, valamint életerővel tölti fel az embert. Ma Ádám hídja az ősi India kulturális örökségének része.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
