6. A Forma-1-es versenyautóknál a repülőgépszárny tervezési elveit hasznosítják
Ha egy repülőgépszárnyat megfordítasz, az lefelé irányuló erőt fog létrehozni. Vagyis ellentétes hatás lép fel: felhajtóerő helyett leszorítóerő keletkezik.
1976-ban Colin Chapman brit autótervező és csapata hozzákezdett a Lotus 78-as autó tervezéséhez és megépítéséhez, amely forradalmasította a Forma-1-es versenyzést. Kísérleteztek egy „fordított szárnnyal” az autó oldalsó idomai alatt. Ez a kialakítás hatékonyan nyomta az autót a versenypályához, ami megsokszorozta a tapadást és javította a manőverezőképességet, lehetővé téve a kanyarok maximális sebességgel történő bevételét.
7. A repülőgép szárnyait meg lehet javítani „ragasztószalaggal”
Ha figyelmesen megnézed, észrevehetsz a szárnyra „ragasztott” ragasztószalag-darabokat. Ez a földi személyzet keze munkája. Ezt a különösen erős ragasztószalagot a repülés előtti ellenőrzés során felfedezett bármilyen egyenetlenség vagy érdesség kijavítására használják.
Valójában helytelen „ragasztószalagnak” nevezni: a háztartási átlátszó szalaggal ellentétben a repülésben használt Speed Tape fém – alumínium – alappal rendelkezik, amelyet különleges ragasztóanyaggal vonnak be. Bármilyen hőmérsékleten hatékonyan „működik”, és kibírja azokat a terheléseket, amelyeknek a gép repülés közben ki van téve.
A Speed Tape megakadályozza a festékbevonat sérüléseinek továbbterjedését és javítja a repülőgép aerodinamikai tulajdonságait.
De természetesen nem minden „orvosolható” ragasztószalaggal. Ha a probléma biztonsági szempontból kritikus, akkor alaposabb műszaki karbantartást végeznek.
8. A légellenállás csökkentése érdekében a szárnyakat speciális festékkel festik le
A Boeing 737 MAX különleges kialakítású („szétálló ujjú”) szárnyvégei – az Advanced Technology Wingletek –, amelyeket speciális festékkel vonnak be, simább lamináris áramlást tesznek lehetővé nagy sebességnél.
Svédországban kifejlesztettek egy sima, szénszálas kompozitból készült szárnyat, amelynél a belépőél és a felső sík egyetlen alkatrészként készül el. Ennek köszönhetően repülés közben az ilyen szárny felületén nem alakulnak ki örvények és légáramlási zavar. A lamináris áramlásra optimalizált szárny jelentősen csökkenti a légellenállást és mérsékli az üzemanyag-fogyasztást.
A brit GKN feltalált egy olyan festéket, amely lehetővé teszi, hogy utazósebességen haladva a repülőgép légellenállása 25 százalékkal csökkenjen. A bevonat öt éven keresztül őrzi meg ezeket a tulajdonságait.
9. A szárny kilépőélén lévő „botok” egyáltalán nem a felesleges kerozin leeresztésére szolgálnak
A szárnyból, pontosabban annak kilépőéléből, sorban elhelyezkedő fém „botok” állnak ki. Ezeket jól láthatod az ablakból. Kiderül, hogy nagyon fontos funkciót látnak el.
Repülés közben a repülőgép törzsét különféle külső hatások érik. A levegővel való súrlódás miatt a szerkezet külső, szigetelő (dielektromos) festékkel bevont elemein több száz kilovoltos feszültségű sztatikus elektromosság halmozódik fel. Egyetlen hirtelen önkisülés is elegendő ahhoz, hogy tönkretegye a rádiókommunikációs és az elektronikus navigációs rendszereket.
Sőt, ez a töltés leszállás után sem tűnik el sehová, amiről a reptéri dolgozók már nem egyszer meggyőződhettek.
Annak érdekében, hogy ez a bizonyos sztatikus elektromosság ne halmozódjon fel, a szárnyvégekre, a vízszintes vezérsíkokra (stabilizátorokra) és a függőleges vezérsíkra kisütőtüskéket („botokat”) szerelnek fel, amelyek lényegében elektrosztatikus kisütőként működnek. A szárny típusától és méretétől függően ezekből öt, tíz vagy akár még több is lehet egy-egy ilyen felületen.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
