Kérdezd meg magadtól: valóban örülni fognak az emberek, ha ezt hallják? Az emberek gyakran értékelik a főbb pontokat, nem pedig a kimerítő részleteket. Ossz meg néhány kiemelkedő pillanatot, a többit pedig tartsd meg magadnak. A barátaid hálásak lesznek érte.
Amikor valaki megkérdezi a véleményedet – legyen szó a munkájáról, a ruhájáról vagy egy nagyszerű ötletéről – ne térj át azonnal a hibákra. Kezdd azzal, ami tetszett. Ez összhangban van az „elsőbbségi hatás” pszichológiai elvével, amely szerint az első dolog, amit hallunk, alakítja a benyomásunkat.

Például ahelyett, hogy azt mondanád: „Ez szörnyű”, próbáld meg ezt mondani: „Tetszik, milyen energia van benne, és talán ha ezt a részt kicsit javítod, még jobb lesz.” A konstruktív visszajelzés épít, a kemény kritika rombol.
Néha belebotlunk olyan dolgokba, amiket nem kellett volna látnunk – a barátnőd férjét vacsorázni egy másik nővel, vagy a szomszéd gyerekét kétes társaságban. El kellene menned, és azonnal elmesélned, amit láttál? Nem, ha nem kérdeznek.
Az embereknek joguk van a saját szintű tudatosságukhoz. Ha nem kívánt információkat osztasz meg, olyan sarokba szorítod őket, amire lehet, hogy nem állnak készen. Néha a hallgatás a legjobb választás.
Ahogy mondják: „Az igazság nem mindig szabadít fel; néha más fájdalmával béklyóz meg.”
Mindannyian ismerünk olyan embert, aki nem tudja megállni, hogy ne adjon tanácsot, vagy ne ossza meg a véleményét, amit senki sem kérdezett. De a kéretlen tanácsot úgy is lehet értelmezni, mint kontrollt vagy leereszkedést.

Ne légy ilyen ember. Mielőtt belekezdenél egy monológba, kérdezd meg magadtól: „Valaki kérdezett engem? Helyénvaló ez? Hasznos ez? Érdekes ez?” Ha a válasz nemleges, tartsd meg magadnak.
„A hallgatás aranyat ér.” De hallgatni nem azt jelenti, hogy bezárkózol magadba, vagy elfojtod a gondolataidat. A lényeg, hogy válaszd ki a megfelelő időt és helyet a megosztásra.

Tehát legközelebb, amikor kísértést érzel, hogy csevegj, állj meg egy pillanatra.
Mit gondolsz erről? Mit tennél még hozzá? Mondd el hozzászólásban!