London a kontrasztok városa, és ez különösen a lakásállományán figyelhető meg.
Itt egymás mellett megférnek a viktoriánus korabeli kúriák és az új építésű mikroapartmanok, az edwardiánus sorházak a felhőkarcolókkal, a régi homlokzatok mögött pedig gyakran rejtőznek dizájnerkonyhák és télikertek.

A londoni lakásállomány nagy részét az első világháború előtt épült sorházak (terraced houses) teszik ki. Ezeket folyamatosan restaurálják, esetenként lakásokra osztják fel, tetőtérrel vagy a kert felé néző üvegbővítménnyel látják el őket.

Kevés az új építésű ingatlan, a kereslet meghaladja a kínálatot, ezért a londoni négyzetméterárak a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Itt egy otthon nem csupán egy tető a fejed fölött, hanem a város kulturális, társadalmi és vizuális szövetének szerves része.

Ma egy átlagos londoni lakás alapterülete körülbelül 65 m², a sorházaké átlagosan 97 m², az önálló családi házaké pedig 149 m².


Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának (ONS) adatai szerint a londoni lakástípusok megoszlása a következőképpen alakul:
- Lakások (Flats/Apartments): körülbelül 52%
- Sorházak (Terraced houses), amiket mi gyakran egyszerűen csak sorháznak vagy townhouse-nak nevezünk: nagyjából 30%
- Ikerházak (Semi-detached houses), jellemzően két ház egy közös fallal: körülbelül 10%
- Önálló családi házak (Detached houses): nagyjából 8%
Tehát konkrétan Londonban az emberek 52%-a lakásokban, 48%-a pedig sorházakban vagy önálló házakban él.

Érdekesség, hogy míg Anglia és Wales legtöbb régiójában a 3 hálószobás ingatlanok a legelterjedtebbek, addig Londonban a 2 hálószobás lakások a gyakoribbak.
📊 Fűtési típusok a londoni otthonokban

- Gázüzemű központi fűtés – ≈ 78–80% Ez a legelterjedtebb fűtési típus, különösen a 2000 előtt épült házakban. Általában gázkazán és radiátorok biztosítják a meleget.
- Elektromos fűtés – ≈ 10–12% Lakásokban és olyan új építésű ingatlanokban gyakori, ahol nincs gázbekötés. Ide tartozhatnak a konvektorok, panelek és elektromos bojlerek.
- Távhőrendszerek (district heating) – ≈ 5–6% Főként új lakókomplexumokban alkalmazzák, ahol a hő egy központi forrásból (leggyakrabban hőerőműből vagy geotermikus létesítményből) érkezik.
- Megújuló energiaforrások (hőszivattyúk stb.) – ≈ 2–3%, de arányuk a „zöld” energiára való átállás miatt fokozatosan növekszik.
Az Egyesült Királyság kormánya tervei szerint 2035-től kivezetik a gázkazánokat, és a hőszivattyúk, valamint a központosított rendszerek használatát ösztönzik.
Gazdagok, középosztály és munkásosztály Londonban: hogyan élnek

London nem csupán egy gazdag történelmű metropolisz, hanem a társadalmi rétegek élénk mozaikja is, ami visszatükröződik az otthonok építészetében és elrendezésében. A stukkós, kertes kensingtoni kúriáktól a 3-4-es zóna sorházain át az olcsó önkormányzati lakásokig (council flats) minden lakástípus mesél a lakói életmódjáról, jövedelmi szintjéről és foglalkozásáról. Alább egy rövid keresztmetszetet láthatsz a londoni társadalomról a lakásállományon keresztül.
A gazdagok (London lakosságának 10%-a)

A gazdagok (a lakosság 10%-a) olyan negyedekben élnek, mint Chelsea, Kensington, Hampstead, Notting Hill, Primrose Hill. Itt borostyánnal befuttatott viktoriánus, georgiánus vagy edwardiánus házak állnak, franciaablakokkal és kis kertekkel. Gyakran egész házakról vagy drága, felújított kúriákban kialakított lakásokról van szó.

- ➡️ Az otthon elrendezése: 150–300 m², 4–6 hálószoba, több emelet, eredeti építészeti részletek, tágas kert
- ➡️ Árak: 2–6 millió font egy házért, bérleti díj havi 5 000–15 000 font
- ➡️ Foglalkozások: csúcsvezetők, jogászok, pénzügyi szakemberek, cégtulajdonosok, a kreatív elit, tőkeörökösök
- ➡️ Életvitel: Az ingatlan többnyire saját tulajdon, jellemző a kertész, a dada, az egyedi belsőépítészeti tervezés, a méretre készült konyhák (Neptune, deVOL) és a magániskolák.
A középosztály (London lakosságának 60%-a)

A középosztály (a lakosság 60%-a) a 3-4-es zóna felé húz: Walthamstow, Crystal Palace, Chiswick, Highgate. Itt a tornáccal rendelkező, különálló bejáratú sorházak (terraced houses) a népszerűek. Az életvitel itt gyakran otthonos, de felesleges luxus nélküli: konyha, kert, egyszerű szobák, tapéta, pázsit.

- ➡️ Az otthon elrendezése: 70–110 m², 2–3 hálószoba, kis kert, gyakran átalakított tetőtér, amerikai konyhás elrendezés
- ➡️ Árak: 500 ezer – 1,2 millió font egy házért, bérleti díj havi 1 800–3 000 font
- ➡️ Foglalkozások: tanárok, informatikusok, dizájnerek, köztisztviselők, építészek, egészségügyi szakdolgozók (felsőfokú végzettséggel)
A munkásosztály (London lakosságának 20%-a), diákok és bevándorlók

A munkásosztály (20%) és a bevándorlók az úgynevezett council flats nevű önkormányzati lakásokban élnek, amelyek az 1960-70-es évek tipikus építészetét idézik: tégla tömbök (brick blocks), szűk lépcsőházak, közös folyosók. Londonban körülbelül 800 000 szociális bérlakás található. A council flats a belső kerületekben (inner boroughs) dominálnak: Hackney, Tower Hamlets, Southwark, Islington.

- ➡️ Az otthon elrendezése: 35–60 m², 1–2 hálószoba, külön konyha és nappali, kert nélkül, alapvető kivitelezés
- ➡️ Árak: 180–400 ezer font egy volt önkormányzati lakásért (ex-council), bérleti díj havi 500–1 200 font (gyakran támogatott)
- ➡️ Foglalkozások: gyári munkások, közepes képzettségű szakmunkások, szupermarketek, futárszolgálatok és őrző-védő cégek alkalmazottai, dadák, takarítók, szociális munkások (felsőfokú végzettség nélkül)
📍 A statisztikák Nagy-Londonra (Greater London) vonatkoznak

Ez egy közigazgatási terület, amely 32 kerületet (boroughs) és a City of Londont foglalja magában. Itt nagyjából 9 millió ember él. Az ONS és a Transport for London adatai szerint naponta körülbelül 1 millió ember (!) ingázik Londonba a város határain túlról munka vagy tanulás miatt. Az ingázók otthonai – vagyis a London körüli agglomeráció (commuter belt) – hasonló társadalmi dinamikát mutatnak a lakhatási osztályok tekintetében, mint maga London.
London fő építészeti stílusai

London téglából és történelemből épült. Szinte minden régi lakóépület az úgynevezett London stock brick (sárgásszürke tégla) felhasználásával készült, a házak homlokzatai pedig a viktoriánus, edwardiánus vagy georgiánus korszak lenyomatát viselik magukon. A homlokzatokat gyakran díszítik fehér díszlécek (stucco), az ajtókat sárgaréz házszámok és kopogtatók (knocker), a bejáratot pedig oszlopok és tornác keretezik. A tetőkből gyakran kémények emelkednek ki – még akkor is, ha már régóta nem használják őket.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: