Az Aral-tó talán a legrejtélyesebb vízfelület a bolygónkon.
Nem is olyan régen még igazi tengernek számított, vagyis inkább lefolyástalan tónak, ha a tudományos besorolást nézzük. De az 1960-as években hirtelen zsugorodni kezdett.
A tó zsugorodását az okozta, hogy a Szir-darja és az Amu-darja folyókból túl sok vizet vontak el öntözés céljából. Ezek a folyók táplálták az Aral-tavat, így a vízkivétel miatt a vízszintje rohamosan csökkenni kezdett. 1989-re a tó annyira leapadt, hogy két kisebb, különálló tóra szakadt.
Az idő múlásával a helyzet csak rosszabbodott, és a tó a szemünk láttára száradt ki. A fotókollázs jól mutatja, hogyan tűnt el a Föld egykor negyedik legnagyobb tava.
A visszahúzódó víz egyre több rejtélyt tárt fel. 1990-ben légi felvételeket készítettek a tóról. Az alábbi képen látható, hogy rengeteg barázda húzódik a tó fenekén, a már egészen vékony vízréteg alatt.
Némelyik különös alakzatokat formáz, mások elvont mintákat alkotnak. A barázdák hossza néhány száz métertől 6-7 kilométerig terjed, a szélességük pedig, amely az egyes alakzatoknál állandó, 2 métertől 100 méterig változik. A mélységük körülbelül fél méter.
Néhány vonal akár négyszer is keresztezi a korábbiakat, mintha rétegekben helyezkednének el. Nagyon durva becslések szerint a koruk akár több száz év is lehet. Sajnos a kutatók nem tudták megmagyarázni ezeket a képződményeket. A laikusok és az áltudósok viszont számos elmélettel álltak elő.
Ezek a vonalak idővel találgatások és szándékos félrevezetések tárgyává váltak, hogy egyesek felhajtást keltsenek. Több hír is megjelent arról, hogy az Aral-tó fenekén olyan geoglifák láthatók, mint a híres Nazca-fennsíkon. De már a különböző évekből származó műholdképek egyszerű összehasonlítása is könnyen leleplezi ezt a csalást.
Nézzük például ezt a nyilat. Elsőre azt hihetnénk, hogy ez is a kiszáradt tófenéken van, de valójában a nyugati parton, a 45°12’13.2″N 58°20’30.4″E koordinátákon található (ez 45.203658, 58.341767 tizedes fokokban).
Szóval nem is a tófenéken van, hanem a parton fekvő sztyeppén. Valószínűleg csak a felhajtás miatt rajzolta oda valaki, mert a későbbi műholdképeken már szinte teljesen eltűnt. Gondolj bele, ha néhány év alatt ennyire elhalványult, mennyi maradt volna belőle a több száz év alatt!
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
