Az idős hölgy kifizeti egy szegény fiatal anya vásárlását, majd gyorsan távozik, megtagadva, hogy elmondja a nevét

HIRDETÉS

A szegény anyuka megzavarodott, amikor az idős hölgy a neve elárulása nélkül rohant ki a boltból, ezért úgy döntött, követi őt. Amit útközben felfedezett, összetörte a szívét.

Jenny Ferguson lehangoltan sétált egy kaliforniai élelmiszerbolt folyosóin, miközben pelenkát keresett négy hónapos kislányának, Anne-nek. Egyedülálló anya volt, akinek a barátja elhagyta őket, azt állítva, hogy szabad emberként akar élni.

HIRDETÉS

Jenny feldúlt volt, amikor a férfi elhagyta őt, mert a lány árva volt, és nem voltak élő rokonai, akik el tudták volna tartani. De 9 hónappal később, amikor a lányát a karjában tartotta, rájött, hogy Anne megtartása volt élete legjobb döntése. Anne-nek nagy kék szemei voltak, mint neki, és bájos volt – a világ legszebb babája volt számára.

Egy idősebb nő segített Jennynek a boltban.

Ahogy azonban Jenny pelenkák között böngészett a sorok között, a túlzó árak miatt sírva fakadt, és megbánta döntését, hogy egyedülálló anya lett. „A dolgok nem sokáig működnek így. Nem hiszem, hogy jó életet tudnék biztosítani Anne-nek” – elmélkedett szomorúan.

HIRDETÉS

Hirtelen a tekintete egy polcra siklott, ahol egy három darabos pelenkakészlet volt kirakva. Megszámolta az érméket és a morzsolt dollárbankjegyeket, és rájött, hogy könnyedén ki tudja fizetni őket.

Jenny kedve pillanatok alatt felderült, és gyorsan a pénztárhoz rohant a csomagokkal. „Jó napot, kérem, be tudná ezt ütni nekem?” – kérdezte az eladótól, izgatottságát leplezve.

A pénztáros tetőtől talpig végignézett rajta, és mocskos pillantást vetett rá. „Ez harminc dollár, asszony. Van Önnél pénz?”

HIRDETÉS

„Harminc dollár?!” – kiáltott fel Jenny. „De hiszen van kedvezmény! Sokkal olcsóbbnak kellene lennie!”

Jenny egyedülálló anya volt.

„Sajnálom, hölgyem, de az ajánlat lejárt. Elkésett! Szóval, ha van pénze, becsomagolom ezt Önnek, vagy félreállhat, mert más vásárlók is várnak a sorukra.”

HIRDETÉS

„Jaj, ne!” – suttogta a nő könnyes szemmel. „Én – nekem nincs rá pénzem. Tudna nekem engedményt adni, kérem? Látja, hogy van egy kisbabám. Kérem….”

A pénztárosnő nevetett. „Szép próbálkozás, asszonyom. De a könnyei itt nem használnak. Nem is kellett volna idejönnie, ha nem tudja kifizetni.”

A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:

Forrás:
HIRDETÉS
Oldal ( 1 / 3 ): 1 23Következő oldal »