Szisza legfőbb segítőtársa a különleges projektben a felesége, Ljudmila volt. A menyükkel és az unokájukkal közösen ő mosta az üvegeket, és ellenőrizte, nincsenek-e rajtuk csorbulások vagy repedések. Később, magánál az építkezésnél a felesége végezte az összes segédmunkát – a fő munkálatokhoz a férje nem engedte oda.
Ljudmilát teljes joggal nevezhetjük Vlagyimir legfőbb múzsájának. Végül, amikor a munkálatok befejeződtek, a férj az aranylakodalmukra ajándékozta neki a hosszú évekig épülő házat!
A házaspár ezután nem győzött betelni a csodaházzal. A betonba ágyazott palackok semmivel sem gyengébbek a téglánál, és még kalapáccsal sem lehet őket betörni. Ez az építőanyag különleges légréteget képez, aminek köszönhetően a ház télen meleg, nyáron pedig hűvös.
Ljudmila az „üvegtornyot” is nagyon dicséri: állítólag remekül nőnek ott a virágok és az uborka. Egy komplett télikertet rendezett ott be magának.
A Szisza házaspárnak mesés összegeket ajánlottak a különleges otthonért, de Vlagyimir és Ljudmila hallani sem akart a varázslatos ház eladásáról. Az ötszáz négyzetméteres telken a főépületen kívül szauna és egy medence is épült. Sőt, a férfi még egy kerti sétányt is kialakított, amihez szintén üvegeket használt!
Hogy régi álmát valóra váltsa, Vlagyimir húsz évig keményen dolgozott, több tonna cementet és mintegy nyolcezer palackot használt fel. Mégis úgy véli, az eredmény minden fáradságot megért.
Pedig a gyárban a kollégái kezdetben csak gúnyolódtak hősünkön, azt hitték, badarságokkal tölti az idejét. Mostanra viszont Vlagyimir Szisza csodaháza világhírű lett!
Sajnos azonban a történet vége egy szomorú bizonytalansággal vegyül. Mivel az ingatlan Zaporizzsja közelében fekszik, nem tudni biztosan, hogy az orosz-ukrán háború pusztításai közepette napjainkban áll-e még az épület. Csak remélni lehet, hogy ez a rengeteg munkával és szeretettel felépített különleges otthon átvészelte a harcokat, és ma is épségben van.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
