Kína gigantikus alagúttal készül átírni a térképeket (és a rekordokat).
A híres La Manche-csatorna alatti alagút hossza 50,5 kilométer, és ez a harmadik leghosszabb közlekedési alagút a világon (a metróvonalakat nem számítva).
A La Manche-csatorna alagútjánál csak a japán Szeikan-alagút hosszabb a maga 53,9 km-ével és a svájci Gotthárd-bázisalagút (57 km).
Nos hát, Kína hozzákezdett egy olyan alagút építéséhez, amely több mint kétszeresen meghaladja majd a svájci változat hosszát (körülbelül 127 kilométer).
El kell ismerni, hogy ez komoly esély egy új rekordra – az előzőt rögtön kétszeresen múlja felül. Olyan ez, mintha az emberek 9 másodperc alatt futották volna a százmétert, aztán jött egy fürge kínai, és lefutotta volna 4,5 alatt.
De a viccet félretéve, érdekessé válik – hová fog vezetni egy ilyen grandiózus építmény? Csak nem a Bajkál-tó alá akarnak ásni?
Természetesen ez csak irónia, mert nemrég az egyik weboldalon olvastam valakinek a felháborodását, hogy a kínaiak éppen most egy atomreaktoros fúróval (!!!) titkos alagutat ásnak a Bajkál-tótól Kínáig (több mint 1000 km), ráadásul 400 méteres mélységben! Micsoda ostobaság!
Azt az alagutat amúgy is kábel- és vízvezetéknek írták le, mi pedig most kifejezetten egy közlekedési alagútról beszélünk.
Ezen elektromos vonatok fognak közlekedni, az építkezés összköltségét pedig 45 milliárd dollárra becsülik. És ez Kínában van, ott, ahol az ilyen építkezések általában jelentősen olcsóbbak, mint bárhol máshol. Európában egy ilyen alagút valószínűleg 70-80 milliárdba kerülne. Vagy még többe.
Szóval, hová is utazunk?
Bármelyik világtérképet is nézed, Kína keleti részén láthatsz egy elég nagy öblöt – a Pohaj-öblöt.
Annyira nagy, hogy néha Pohaj-tengernek is nevezik. Ennek az öbölnek a partjain kb. annyian élnek, mint egész Oroszországban.
Hogy könnyebb legyen megérteni, íme a méretbeli különbség:
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
