ÉRDEKESBLOG.COM
  • Celebek
  • Divat
  • Emberek
  • Érdekességek
  • Technológia
  • Természet
  • Történetek
  • Vicces
ÉRDEKESBLOG.COM

Kara-tenger: az Északi-sark nukleáris temetője

2025. 04. 27.
HIRDETÉS

Az Északi-sarkvidékkel azonban éppen ellentétes a helyzet. Az emberek aktívan hódítják meg ezt a régiót – olajat és gázt termelnek ki, halásznak, katonai bázisokat hoznak létre. Ráadásul az Északi-sarkvidéket hatalmas szemétlerakóként és temetőként is használják mindannak, aminek csak lehet.

És valójában különösebb ökológiai veszély itt nincs – az Északi-sarkvidéki óceán területe 14 millió négyzetkilométer –, a fenekére bármit elsüllyeszthetsz, ami csak jólesik. Azonban egyfajta hulladék már régóta aggodalmat és félelmet kelt. Ez az emberi haladás terméke és a nukleáris fegyverkezési verseny gyermeke – a radioaktív hulladék.

Atomenergia, Északi-sarkvidék, Kara-tenger, Környezetszennyezés, Nukleáris temető, Oroszország, Radioaktív hulladék, szovjetunió, tengeralattjáró, Veszélyes hulladék

HIRDETÉS

Az emberiség a 40-es évek közepén kezdte el a nukleáris hulladék elsüllyesztését az óceánok fenekén. Az első ilyen műveletet az USA hajtotta végre, 80 kilométerre Kalifornia partjaitól szilárd radioaktív hulladékot temetve a mélybe. Később más országok is ezt a módszert követték. Minden állam, amely jelentős atomipari potenciállal vagy nukleáris fegyverekkel rendelkezett, kiválasztott magának egy bizonyos területet az óceánban, és lezárt konténerekben nukleáris szemetet dobott a fenekére. Amerika ezt a nyugati partjainál tette, Nagy-Britannia az Észak-Atlanti-óceánban süllyesztett, Franciaország a La Manche csatornában, Ausztrália és Japán pedig a Csendes-óceánban, nem messze a saját partjaiktól.

A Szovjetunióban ez a terület a Kara-tenger volt. Manapság gyakran nevezik „nukleáris temetőnek”, mivel a szovjet időkben több ezer konténert süllyesztettek el a fenekén radioaktív hulladékkal, reaktorokat és egész hajókat, amelyek tele voltak elhasznált nukleáris üzemanyaggal.

De miért éppen a Kara-tenger? Egyszerű a válasz – keletről határolja Novaja Zemlja szigetcsoportot, ahol 1946 óta működött a Szovjetunió Védelmi Minisztériumának központi nukleáris kísérleti telepe. Itt hajtották végre a szovjet nukleáris fegyverek tesztjeinek nagy részét. Először a sugárzással szennyezett szerkezeteket süllyesztették el a tengerben, majd a területen víz alatti nukleáris kísérleteket végeztek, később pedig az elhasznált nukleáris üzemanyag és a lejárt élettartamú tengeralattjárók és polgári atommeghajtású hajók reaktorai kerültek sorra.

Atomenergia, Északi-sarkvidék, Kara-tenger, Környezetszennyezés, Nukleáris temető, Oroszország, Radioaktív hulladék, szovjetunió, tengeralattjáró, Veszélyes hulladék
HIRDETÉS

Így használták a nukleáris temetőt egészen a XX. század végéig, majd utána egyedi, nagyméretű objektumokat süllyesztettek el ott. A süllyesztett hulladék mennyiségére vonatkozó információk először egy 1993-as kormányzati bizottsági jelentésben jelentek meg, amelyet „Fehér Könyvnek” neveztek el. Ebből megtudhatjuk, hogy a Kara-tenger fenekén több mint 10 ezer konténer található radioaktív hulladékkal, 735 szerkezet és blokk, 19 hajó, öt reaktorterem, egy konténer a „Lenin” atomjégtörő árnyékolt szerelvényével és egy tengeralattjáró, amelyről külön érdemes beszélni.

HIRDETÉS

Ez a legveszélyesebb objektum a Kara-tenger fenekén. A neve pedig K-27 atom-tengeralattjáró, az egyetlen megépített tengeralattjáró, amelynek atomreaktoraiban folyékony fémet – ólom-bizmut ötvözetet – használtak hőhordozóként. Ez a technológia kidolgozatlan volt, és a tengeralattjárón gyakran történtek balesetek, emiatt kapta a tengeralattjáró a „Nagaszaki” nevet.

Atomenergia, Északi-sarkvidék, Kara-tenger, Környezetszennyezés, Nukleáris temető, Oroszország, Radioaktív hulladék, szovjetunió, tengeralattjáró, Veszélyes hulladék

A legsúlyosabb baleset 1968-ban történt. Ekkor a K-27 a Barents-tengeren hajózott. Sikeresen visszavontatták a bázisra, azonban a 144 fős legénység nagy dózisú sugárzást kapott, és kilencen közülük meghaltak. A reaktorból származó sugárzást ólomsöréttel teli zsákokkal semlegesítették a rekeszekben.

HIRDETÉS

Ezután a K-27 12 évig állt Gremihában, majd 1980-ban Szevorodvinszkbe irányították a reaktorterem konzerválására. A berendezést az összes csővezetékkel együtt furfurollal öntötték le (egy speciális anyag, amely megkeményedés után megakadályozza a radioaktív anyagok kioldódását és kijutását a reaktorból), majd felülről bitumennel. Ezt követően a K-27-et 1981-ben elsüllyesztették a Kara-tengeren, Dél-sziget keleti partjainál, 33 méter mélyen.

Az elmúlt évtizedben a K-27-et többször ellenőrizték – sugárzási szivárgást nem találtak. Azonban a tudósok későbbi kutatásai kimutatták, hogy a furfurol nem szigeteli le olyan megbízhatóan a radioaktív tartalmat a tengervíztől, mint ahogy korábban gondolták. Ezért nagyon valószínű a konzerváció károsodásának és a vízterület szennyezésének forgatókönyve. Valerij Oszminov, az Atomenergia Biztonságos Fejlesztésének Problémáival Foglalkozó Intézet vezető kutatója szerint a radionuklidok intenzív kijutása a K-27 konzervált rekeszéből 2060–2080 között kezdődik meg.

Éppen ezért már 2012-ben felmerült a K-27 kiemelésének és megfelelő ártalmatlanításának gondolata. A „Roszatomnak” még tervei is vannak erre vonatkozóan, a munkálatok megkezdésének határideje 2030.

A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:

Forrás: Liked
HIRDETÉS

Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:

Napi érdekes
Page 1 of 2
12Next
Pages ( 1 of 2 ): 1 2Következő oldal »
Previous Post

9 szembetűnő különbség az okos és buta emberek beszédében

Next Post

Sokan azt hiszik, hogy ez egy hordozható vécé, de tévednek: mi ez a titokzatos bőrönd az űrhajósok kezében?

TovábbiCikkek

Hol található valójában Pearl Harbor, és milyen esemény tette híressé?
Érdekességek

Hol található valójában Pearl Harbor, és milyen esemény tette híressé?

2025. 08. 24.
Sérült „áruk”: hogyan bántak a nőkkel az oszmán rabszolgapiacokon?
Érdekességek

Sérült „áruk”: hogyan bántak a nőkkel az oszmán rabszolgapiacokon?

2025. 08. 24.
Miért nem nő gyom a térköves járdákon Amerikában, miközben nálunk állandó harc folyik ellenük?
Érdekességek

Miért nem nő gyom a térköves járdákon Amerikában, miközben nálunk állandó harc folyik ellenük?

2025. 08. 24.
A világ legdrágább fémje: miért ér dollármilliókat?
Érdekességek

A világ legdrágább fémje: miért ér dollármilliókat?

2025. 08. 24.

Friss cikkek

Hol található valójában Pearl Harbor, és milyen esemény tette híressé?
Érdekességek

Hol található valójában Pearl Harbor, és milyen esemény tette híressé?

2025. 08. 24.
Sérült „áruk”: hogyan bántak a nőkkel az oszmán rabszolgapiacokon?
Érdekességek

Sérült „áruk”: hogyan bántak a nőkkel az oszmán rabszolgapiacokon?

2025. 08. 24.
Miért nem nő gyom a térköves járdákon Amerikában, miközben nálunk állandó harc folyik ellenük?
Érdekességek

Miért nem nő gyom a térköves járdákon Amerikában, miközben nálunk állandó harc folyik ellenük?

2025. 08. 24.
A világ legdrágább fémje: miért ér dollármilliókat?
Érdekességek

A világ legdrágább fémje: miért ér dollármilliókat?

2025. 08. 24.
Miért hordják a hivatásos katonák az órájukat a csuklójuk belső részén?
Érdekességek

Miért hordják a hivatásos katonák az órájukat a csuklójuk belső részén?

2025. 08. 24.
A hosszú élet titka: áldás vagy teher? – Miért nem boldogok a 100 évesek?
Érdekességek

A hosszú élet titka: áldás vagy teher? – Miért nem boldogok a 100 évesek?

2025. 08. 23.
Miért felejtjük el a gyermekkorunkat? – A tudósok magyarázata
Érdekességek

Miért felejtjük el a gyermekkorunkat? – A tudósok magyarázata

2025. 08. 23.
Mi volt a Panama-csatorna előtt, és miért kell ma 26 méter magasra emelni a hajókat, mintha lifteznének?
Érdekességek

Mi volt a Panama-csatorna előtt, és miért kell ma 26 méter magasra emelni a hajókat, mintha lifteznének?

2025. 08. 23.
Milyen hőfok uralkodik az űrben?
Érdekességek

Milyen hőfok uralkodik az űrben?

2025. 08. 23.
„Mindent bevarrtak rajtuk, amit csak lehetett”: Dzsingisz kán kegyetlen büntetése háremének asszonyaival szemben
Érdekességek

„Mindent bevarrtak rajtuk, amit csak lehetett”: Dzsingisz kán kegyetlen büntetése háremének asszonyaival szemben

2025. 08. 23.
Kik ők valójában? A világ leggazdagabb családjainak története
Érdekességek

Kik ők valójában? A világ leggazdagabb családjainak története

2025. 08. 22.
Öt tolvaj, akik olyan hihetetlen módon vesztették el életüket, hogy Darwin-díjat nyertek
Érdekességek

Öt tolvaj, akik olyan hihetetlen módon vesztették el életüket, hogy Darwin-díjat nyertek

2025. 08. 22.
Miért nem hat a gravitáció a tejre úgy, mint más folyadékokra?
Érdekességek

Miért nem hat a gravitáció a tejre úgy, mint más folyadékokra?

2025. 08. 22.
Miért nem szállítanak ivóvizet a tengerjáró hajók, mikor az elengedhetetlen?
Érdekességek

Miért nem szállítanak ivóvizet a tengerjáró hajók, mikor az elengedhetetlen?

2025. 08. 22.
„Szörnyetegnek adva” – a magyar lány, aki a rettegésben találta meg szerelmét
Érdekességek

„Szörnyetegnek adva” – a magyar lány, aki a rettegésben találta meg szerelmét

2025. 08. 22.
Miért törték le a Szfinx orrát – és milyen más részei hiányoznak még?
Érdekességek

Miért törték le a Szfinx orrát – és milyen más részei hiányoznak még?

2025. 08. 21.
Arkansas-i robbanás: Hogyan okozott majdnem nukleáris katasztrófát egy leejtett racsnis kulcs
Érdekességek

Arkansas-i robbanás: Hogyan okozott majdnem nukleáris katasztrófát egy leejtett racsnis kulcs

2025. 08. 21.
Miért szöknék meg egy 18–19. századi bálról? 3 ok, ami miatt te sem maradnál sokáig
Érdekességek

Miért szöknék meg egy 18–19. századi bálról? 3 ok, ami miatt te sem maradnál sokáig

2025. 08. 21.
Tippek a telefon akkumulátorának kímélésére: Töltsd helyesen!
Érdekességek

Tippek a telefon akkumulátorának kímélésére: Töltsd helyesen!

2025. 08. 21.
Sofőrhibák, amelyek károsítják a karosszéria lakkját
Érdekességek

Sofőrhibák, amelyek károsítják a karosszéria lakkját

2025. 08. 21.
Load More
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Celebek
  • Divat
  • Emberek
  • Érdekességek
  • Technológia
  • Természet
  • Történetek
  • Vicces