4. Súlygyarapodás
A „stresszhormonok” segítenek mozgósítani a belső energiatartalékaidat a fenyegetéssel való megküzdéshez, és a szervezet ezeket pótolni akarja.
Az energiatartalékok pótlásának legegyszerűbb módja pedig a magas kalóriatartalmú étel, elsősorban a gyorsan felszívódó (egyszerű) szénhidrátok: édességek, gyorsételek, cukros üdítők, füstölt áruk, csipszek, sós ropogtatnivalók és hasonlók.
Ráadásul az egyszerű szénhidrátok serkentik a „boldogság- és elégedettséghormonok”, a szerotonin és a dopamin termelődését. Ezek az agyi hírvivő anyagok javítják a hangulatodat és segítenek leküzdeni a stresszt. Ezért kívánod annyira a magas kalóriatartalmú ételeket.
És itt kezdődnek a gondok. Az egyszerű szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintedet (glükózszint). Az ilyen ételekben azonban kevés a vitamin, az ásványi anyag és a rost, amelyek hosszan tartó teltségérzetet biztosítanának.
Ennek eredményeként az egyszerű szénhidrátok nagyon gyorsan megemésztődnek, a vércukorszint hirtelen leesik, és megemelkedik az „éhséghormon”, a ghrelin szintje. Újra éhes leszel, és megint enni kezdesz.
De ez még nem minden. Az egyszerű szénhidrátok gyors súlygyarapodáshoz vezetnek, és elhízást okozhatnak. Ez azért van, mert túl sok inzulin hormon termelődik, ami segít a szervezetnek, hogy a sejtek felvegyék a glükózt a vérből.
A túlzott inzulintermelés miatt azonban a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, és a szervezet már nem tudja megfelelően felhasználni a glükózt. Ráadásul az inzulin blokkolja azoknak az enzimeknek a működését is, amelyek a zsírok lebontásában segítenek.
5. Fogyás és emésztőrendszeri problémák
De az ellenkezője is előfordulhat – a túlzott fogyás.
A „stresszhormonok” felgyorsíthatják az anyagcserédet, és túlzott, feszült aktivitásra ösztönözhetnek. Ennek eredményeként a stresszevés helyett stressz okozta étvágytalanság lép fel: keveset eszel, nagyon sokat mozogsz, és a feszültség miatt elutasítod az ételt.
Majd eszem később, most nincs idő! Na, már megint nem jutott rá idő, akkor majd eszem éjjel!
Emellett a krónikus stressz kiválthat irritábilis bél szindrómát (IBS), gyomorégést és gyomorhurutot (gasztritisz) is – ezek pszichoszomatikus zavarok, amelyek gyakori hasmenéssel vagy székrekedéssel, hányingerrel, puffadással és gyomortáji nehézségérzettel járnak. Emiatt előfordulhat, hogy inkább nem eszel, csak hogy elkerüld a kellemetlen érzéseket.
6. Gyakori allergia és megfázás
A krónikus stressz az immunrendszered működését is befolyásolja.
Normális esetben a kortizol nevű „stresszhormon” segít leküzdeni a szervezetben fellépő túlzottan erős gyulladásokat: elnyomja a gyulladást beindító T-ölősejtek és makrofágok (falósejtek) termelődését. Ez teszi lehetővé például, hogy sérülések vagy súlyos betegségek esetén gyorsabban regenerálódj.
Azonban, ha a krónikus stressz miatt a kortizol folyamatosan nagy mennyiségben termelődik, az elnyomja az immunrendszer egészséges működését. Így a fertőzésekkel szembeni védekezőképességed gyengül, és a kórokozó mikroorganizmusok elleni küzdelem tovább tart a kelleténél.
Mostanában olyan gyakran és hosszan vagyok beteg… Állandóan táppénzen vagyok.
Ugyanez igaz az allergiás reakciókra is. A kortizol csökkenti a T-limfociták (egyfajta immunsejtek) aktivitását, amelyek segítenek a szervezetnek az adaptív (szerzett) immunválasz kialakításában. Emellett gyengíti a bélrendszer védekező mechanizmusait is – amely egy további védőbástyát képez az étellel bekerülő kórokozókkal szemben.
Ennek következtében nehezebben küzdesz meg az allergénekkel, és gyakrabban szenvedsz allergiától. Sőt, új ételallergiáid is kialakulhatnak.
7. Arcduzzanat és új ráncok
Végül, a krónikus stressz a külsődre is hatással van.
Először is, ott a puffadás, ödéma. A kortizol nevű „stresszhormon” a mellékvesékben termelődik egy másik hormonnal, az aldoszteronnal együtt. Mindkettő szabályozza az elektrolit-egyensúlyt – vagyis az ásványi sókét, amelyek ionok (töltéssel rendelkező részecskék) formájában vannak jelen a testedben.
Amikor a kortizolszint megemelkedik, az elektrolit-egyensúly felborul. A kortizol elősegíti a nátrium visszatartását, a nátrium pedig megköti és visszatartja a folyadékot a sejtek közötti térben. Emellett stressz hatására nő az erek áteresztőképessége is, így a felesleges folyadék könnyebben kiszivárog belőlük a sejtközi térbe. Ebből adódik a gyakoribb arc- és végtagduzzanat (ödéma).
A krónikus stressz az öregedést is felgyorsítja. Ez elsősorban az arc mimikai izmainak tartósan fokozott tónusa (hipertónus) miatt van. Az idegi feszültség hatására ezek az izmok folyamatosan görcsben vannak. A görcsös izmok összehúzódnak, térfogatuk csökken. A felettük lévő bőr pedig nem tud ehhez alkalmazkodni, így redőkbe, ráncokba gyűrődik.
Ha ezek közül a jelek közül bármelyiket már hosszabb ideje tapasztalod magadon, érdemes elkezdened foglalkozni velük.
Te milyen szokatlan stressz-jeleket ismersz? Oszd meg a tapasztalataidat hozzászólásban!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
