Az elmúlt pár évben szó szerint egymás után épülnek az óriás hidak szerte a világban. A 21. században már nincsenek technikai akadályai annak, hogy több kilométer hosszú hidat építsünk.
Sok ilyen híd van Oroszországban, az Egyesült Államokban és Európában is. A leghosszabb hidak, amelyek a 10-35 km hosszúságot is elérik, Japánban, Vietnámban és Kínában épültek.
Az egyik legújabb híd a környékünkön például a horvátországi Pelješac híd, melynek köszönhetően végre Dubrovnik is elérhetővé vált autópályán keresztül. A horvátok kevesebb, mint 4 év alatt építették meg ezt a 2,5 kilométeres szerkezetet. A kínaiak valószínűleg ezzel néhány hónap alatt végeztek volna, hiszen ők az ennél sokkal hosszabb hidakat is egy-két év alatt húzzák fel.
Olaszországban viszont más a helyzet. Hiába tervezgetik már hosszú évtizedek óta, hogy végre hidat építenek a Messinai-szorosra, valahogy sosem sikerül nekik. A 3,2 km hosszú építménynek az Appennin-félszigetet kellene összekötnie Szicília szigetével. De nem sikerül. És nem a pénzen múlik a dolog. Akkor mi a probléma?
Szicíliát és az Appennin-félszigetet (Olaszország „csizma” alakú részét) a Messinai-szoros választja el egymástól. A legszűkebb pontján körülbelül három km, a legszélesebb pontján 16 km széles. Egyetérthetünk benne, hogy ezek nem túl nagy távolságok.
Egy három kilométer hosszú hír manapság nem akadály még a tengeren sem, mint már említettem, a horvátok nemrég egy 2,5 kilométer hosszú hidat húztak fel az ország déli részén úgy, hogy nekik közben még Bosznia-Hercegovinával is harcolniuk kellett, a bosnyákok ugyanis nagyon ellenezték a projektet. Olaszországnak azonban látszólag senki sem áll az útjában. Akkor mi akadályozza meg őket abban, hogy az ország legdélibb szigetét összekössék az anyafölddel?
A horvátországi Pelješac híd.
Már az ókori Róma idejében is felmerült, hogy jó lenne összekötni Olaszország szárazföldi részét Szicíliával! Már i. e. 251-ben is megpróbáltak ide hidat építeni. Akkor a híd csónakokból és üres hordókból állt, és azért építették, hogy Rómába szállítsák a Karthágótól zsákmányolt különféle hadizsákmányt, többek között több mint 140 élő elefántot! A híd nem sokáig állt: nem volt különösebben erős, és a hajózást is akadályozta a szorosban.
Az építkezés hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez, például a turizmus és a kereskedelem terén: elvégre a szigeten több mint ötmillió ember él (ez fél Magyarország!). Csakhogy a megfelelő erőforrások és technológiák csak a közelmúltban jelentek meg.
A 2000-es években az olasz kormány ismét fontolóra vette a híd megépítését, de a megbeszéléseken túl nem jutottak: 2006-ban leállították a projektet. A kormányváltás után azonban 2009-ben a 6,1 milliárd euróra becsült projekt újraindult. 2013-ban a következő kormány úgy döntött, hogy az országnak nincs ennyi felesleges pénze, és a projektet ismét leállították.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
