Mit tett egy római katona, ha azonnal „szerelmi” együttlétre vágyott?

Amikor a római katona hétköznapi élete kerül szóba, a hivatalos krónikák mélyen hallgatnak a testi szükségletekről.

Azonban az epigráfia (feliratok tanulmányozása), a irodalom és az archeológia egyenesen beszélnek. A katonák erejük teljében lévő férfiak voltak, elszigetelve a családi élettől, fegyverrel a kezükben és hatalommal a helyi lakosság felett… Fiziológiai szükségleteik valósak voltak, a kielégítés módjai pedig sokfélék – a fizetett örömtől egészen az erőszakig.

Mit mondanak a források?

1. Prostitúció – igazolt gyakorlat

Források:

• Pompeji, lupanarium (bordélyház) – Az ásatások során egy bordélyházat találtak a laktanya mellett. Benne 10 szoba, freskók szexuális jelenetekkel, és olyan graffitik, mint a „Felix bene futuis” („Felix, jól du*sz”).
• Juvenalis, Szatírák, VI. könyv: „A katonák az első ügyfelek az olcsó putrikban…”

A prostitúció legális volt. Lupanariumok (bordélyházak) léteztek minden nagyobb helyőrségi városban. A légiók közelében szó szerint virágoztak. A prostituáltakat regisztrálták a magisztrátusoknál és adót is fizettek. Néhány város, mint például Köln (Colonia Agrippinensis), még hivatalos negyedeket is kijelölt a bordélyoknak a katonai táborok mellé.

2. Kapcsolatok a helyi nőkkel

Források:

• Veteránok diplomái (diploma militaria) gyakran említették: „…és megadatik neki a jog, hogy feleségül vegye azt, akivel a szolgálat alatt együtt élt.”
• Tacitus, Évkönyvek, XIII.32 – Leírja, hogyan éltek együtt a katonák a határon helyi nőkkel, gyermekeket nemzettek, és kérték ezeknek a kapcsolatoknak az elismerését.

A Septimius Severus reformjai előtt, a Kr. u. 197-es év előtt a katonáknak tilos volt hivatalosan házasodniuk. De a gyakorlatban „nem hivatalos feleségekkel” éltek – különösen a távoli provinciákban (Britannia, Szíria, Dunai határ). Még egész „családi negyedek” is kialakultak a táborok mellett – az úgynevezett canabae-k.

3. Rabszolganők

Források:

• Gaius, Institutiones, I.52: „A rabszolganő dolog. Az ura úgy használhatja, ahogy kívánja.”
• Ifjabb Plinius, Levelek, VIII.16 – Utal olyan esetekre, amikor gazdag katonák rabszolganőket tartottak maguk mellett a szolgálat idején.

Ha egy katona megengedhette magának, hogy rabszolganőt vásároljon (különösen egy sikeres hadjárat után), teljes joga volt használni őt testi örömök céljára. Senki nem tekintette ezt „kapcsolatnak”. Ez a tulajdonjog megnyilvánulása volt.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!