A történelem legnagyobb államai rangsorában az első helyet természetesen a Brit Birodalom foglalja el, amelynek összterülete 1921-re elérte a 31-36,6 millió négyzetkilométert. A rangsor tiszteletreméltó harmadik helyén az Orosz Birodalom áll, amely a legnagyobb virágkorában (1895) 22,8 millió négyzetkilométert foglalt el.
A második helyet pedig jogosan foglalja el a gigantikus Mongol Birodalom, amely több mint 33,3 millió négyzetkilométert lefedett. Egybefüggő területét tekintve ez az állam volt a legnagyobb a világon, hiszen a gyarmati Nagy-Britannia területei nagyon szétszórtak voltak. Hogyan jött létre a hatalmas Mongol Birodalom, és miért tűnt el olyan gyorsan?
Az állam megalapítója az a személy volt, akinek a nevét mindenki ismeri már az iskolából: a harcias Temüdzsin kán, vagyis Dzsingisz kán. Temüdzsin 1155 körül született a Delüün Boldog helyen. Tízéves korában elvesztette apját – akit a tatárok megmérgeztek – és a következő éveket nélkülözésben és vándorlásban töltötte anyjával, testvéreivel.
Később azonban a céltudatos fiatalember méltó támogatókra talált, és számos győzelmet aratott a mongol törzsek, a tatárok és a kereitek felett. 1203-1204 telén Temüdzsin reformokat hajtott végre, amelyek megalapozták a későbbi Mongol Birodalmat. Másfél évvel később legyőzte a najmanok és a merkitek törzseit, és egyesítette a szétszórt népeket a hatalma alatt.
1206 márciusában megtartották az összes mongol és török fejedelem történelmi gyűlését: a kurultájt. Ezen Temüdzsint nagy kánná és az új Nagy Mongol Állam fejedelmévé (kagánná) nyilvánították. Ettől a pillanattól kezdve Dzsingisz kánnak nevezték. És ekkor tűzte ki célul, hogy minél több földet csatoljon magához.
Dzsingisz kán első komoly ellenfele kagánként a Csin Birodalom volt – egy dzsürcsi állam a mai Észak-Kína és a Távol-Kelet területén. A Csinnel vívott háború összesen 33 évig tartott. Ennek eredményeként a Csin állam megsemmisült, és a mongolok elfoglalták Észak-Kínát.
A Csin Birodalom nagy részét azonban sokkal gyorsabban meghódították – már 1216-ra. Ekkor Dzsingisz kán Közép-Ázsia felé fordította tekintetét. A Mongol Birodalom határai addigra elérték a közép-ázsiai Horezmi Birodalmat, amely az Amu-darja alsó folyásánál helyezkedett el. Horezmet Mohamed Aladdin sah uralta (igen, mint a mesében). Dzsingisz kán követeket küldött hozzá a szövetség ajánlatával, de a sah nem vette komolyan, és kivégeztette a követeket. Ez ürügyet adott a katonai agresszióra.
A mongolok közép-ázsiai hódításai 1219-ben kezdődtek. Dzsingisz kán csapatai számos virágzó várost leromboltak, köztük Szamarkandot és Buharát. A Horezmi Birodalom elesett, a szerencsétlen Mohamed sah pedig kénytelen volt menekülni, de nem jutott messzire.
A horezmi sah halála után Dzsingisz kán hadvezérei, Dzsebe és Szübedej folytatták a területek elfoglalását, feldúlták a Kaukázust. Ekkor Kijev, Csernyigov és Halics orosz fejedelmei megpróbáltak egyesülni, hogy ellenálljanak a mongol terjeszkedésnek. 1223-ban lezajlott a híres kalkai csata, amely az orosz csapatok vereségével végződött.
1227-ben, 65 éves korában meghalt maga Dzsingisz kán – valószínűleg egy szerencsétlen lovasbaleset után. Az általa létrehozott grandiózus birodalom azonban nem omlott össze a halálával. A nagy hódító utódja harmadik fia, Ögödej lett. 1235 tavaszán pedig új kurultájt tartottak, amely meghatározta a külpolitika irányvonalait: nyugat (a kunok, bolgárok és oroszok ellen) és kelet (Korea állama ellen).
A Mongol Birodalom több uluszra – tartományra, birtokra – oszlott. Az oroszok elleni hadjáratot az Ulusz Dzsucsi (Arany Horda) uralkodója, Batu vezette, mivel az ő uluszához kellett tartoznia a nyugati területeknek. Batu hatalmas sereget gyűjtött össze, és 1236 nyarán a mongol sereg megjelent a Volgánál. Batu hadvezére, Szübedej legyőzte a Volgai Bolgárországot, maga Batu pedig eközben a kunok, cserkeszek és mordvinok ellen harcolt.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
