Amikor Kolumbusz rájött, hogy a prostitúcióból több pénzt lehet keresni, mint a földművelésből, női rabszolgákból álló csoportot verbuvált. A nőket nem kérdezték meg arról, hogy részt akarnak-e venni ebben az újfajta „üzletben” – és ha már itt tartunk, nem is mindig felnőttekről volt szó. Kolumbusz szerint a legjövedelmezőbbek a kislányok voltak. Azt írta, hogy „kilenc és tíz éves kor közöttiek voltak a legkeresettebbek”.
A „nagy felfedező” nemcsak ölt, mészárolt és erőszakoskodott, miután korlátlan hatalomhoz jutott. Néha „apró dolgokban” is hazudott, hogy kielégítse önbecsülését. A expedíció elindulása előtt a spanyol király és királynő életjáradékot ígért annak, aki először pillantja meg a szárazföldet, ezért a csapat tagjai éjjel-nappal a horizontot kémlelték. A szárazföldet először Rodrigo de Triana nevű matróz pillantotta meg körülbelül hajnali kettőkor.
Azonban Spanyolországba való visszatérése után Kolumbusz kijelentette, hogy már előző este észrevett egy „gyertyához hasonló” fényt. Bár nem szólt erről a csapatának, úgy gondolta, hogy az életjáradék neki jár, Rodrigo de Triana pedig semmi. Kolumbusz vezette az expedíciót, ezért nem volt különösebben szüksége pénzre. Kortársak beszámolói szerint egyszerűen csak dicsekedni akart azzal, hogy ő volt az első, aki megpillantotta a szárazföldet. Saját hiúsága miatt ellopta az egyik emberétől az életjáradékot és helyet csinált magának a történelemkönyvekben.
A békés arawak őslakosok, akiket megcsonkítottak, kutyákkal martak szét és prostitúcióra kényszerítettek, végül elhatározták, hogy ellenállnak és fellázadnak. Sajnos nem volt esélyük a lovas spanyolokkal szemben, akik puskákkal és kardokkal voltak felfegyverkezve, ezért a felkelést meglehetősen gyorsan leverték.
Kolumbusz és emberei felakasztottak néhány őslakost, másokat rabszolgasorba kényszerítettek, és néhányat elevenen elégettek. Hogy hangsúlyozzák hatalmukat, a spanyolok feldarabolták a megöltek holttesteit és végigvitték őket az őslakos települések utcáin. Ez volt az üzenet: bárki, aki megpróbál szembeszállni Kolumbusszal, ugyanezt a sorsot fogja elszenvedni.
Amikor az őslakosok rájöttek, hogy nem tudják megölni Kolumbuszt, elhatározták, hogy kiéheztetik a csapatát. A spanyolok egyedül nem tudtak volna életben maradni az Újvilágban, Kolumbusz csak az őslakosok által hozott élelemre támaszkodhatott.
A Jamaicán élő törzsek úgy döntöttek, hogy abbahagyják a hódítók ellátását, abban a reményben, hogy így azok majd elmennek. Kolumbusz azonban csalással arra kényszerítette őket, hogy mondjanak le tervükről – Isteni erővel dicsekedett. Csillagászati táblázat segítségével kiszámolta a következő holdfogyatkozás időpontját. Ezután, a fogyatkozás beállta előtt néhány perccel Kolumbusz kijelentette az őslakosoknak, hogy Isten haragszik rájuk, és hogy a Hold most lángra fog lobbanni a haragtól.
Mivel nem tudtak elmenekülni Kolumbusz elől, a haiti arawakok egyszerűen megadták magukat. Úgy gondolták, hogy a halál elkerülhetetlen, és ez az egyetlen reményük, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól és a szenvedéstől, ami a spanyolok kezében vár rájuk. Az őslakosok tömeges öngyilkosságokat kezdtek elkövetni. Egész közösségek gyűltek össze, hogy véget vessenek az életüknek, néha 100 fős csoportokban.
Az anyák megmérgezték a gyermekeiket, hogy békés halált adjanak nekik, a fiatal nők pedig megesküdtek, hogy nem fognak több gyermeket szülni. Pedro de Córdova, az egyik spanyol telepes hazatérve írta: „Sok terhes asszony valami olyat vett be, ami vetélést okozott. Mások a szülés után saját kezükkel ölték meg a csecsemőiket, hogy ne hagyják őket az elnyomó rabszolgaságban felnevelkedni.” A tömeges öngyilkosságok csúcspontján mindössze két év alatt 250 000 haiti őslakos halt meg.
Kolumbusz milliókat ölt meg az őslakosok közül – de közvetve felelős továbbá millió honfitársának a pusztulásáért. A hódítók csapata nemcsak rabszolgákat, de szifiliszt is hozott magával, amikor visszatért az Újvilágból. A szifilisz első európai fellángolása 1495-ben történt, nem sokkal a expedíció visszatérése után. Minden jel arra utal, hogy Kolumbusz és emberei a prostitúcióra kényszerített fiatal rabszolgákkal együtt hozták be a betegséget. A legénység néhány tagja ezután harcba szállt az olaszokkal, így a szifilisz az egész kontinensen elterjedt, globális pusztulást okozva. Csak a betegség első fellángolása több mint öt millió európai ember életét követelte.
A halottak közé sorolható maga Kolumbusz Kristóf is. 1506-ban halt meg, miután hosszú évekig küzdött egy hosszan tartó és súlyos betegséggel, amit az Újvilágba tett utolsó utazása során kapott el. Akkoriban köszvénynek gondolták, de manapság a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy Kolumbusz Reiter-betegségben szenvedett – ez egy lábízületeket érintő gyulladás, amit húgyúti, nemi vagy bélfertőzés okoz. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy a szifilisz ölte meg őt is.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
