Egy papírlapot állítólag csak hétszer lehet összehajtani. Vajon miért pont ennyiszer, és honnan ered ez a szám? És egyáltalán igaz ez? Próbáld ki ezt egy közönséges irodai papírlappal, és írd meg az eredményt a hozzászólásban!
De én már tudom a választ. Ezért folytatom a történetet azoknak, akik már látták a teszt eredményét.
Egy közönséges irodai papír körülbelül 0,1 mm vastag, és hajtogatás közben gyorsan nő a mérete és vastagsága. Nézzük meg ezt a folyamatot matematikailag.
Hajtogassuk össze a papírt hétszer: hajtogatás nélkül – 0,1 mm, első hajtás – 0,2 mm, második hajtás – 0,4 mm, harmadik hajtás – 0,8 mm, negyedik hajtás – 1,6 mm, ötödik hajtás – 3,2 mm, hatodik hajtás – 6,4 mm, hetedik hajtás – 12,8 mm.
Az utolsó hajtás azonban már 128 papírlap vastagságának felel meg. Elég nehéz egy lapot már ötször is összehajtani.
De a valódi probléma nem is ez. A gond az, hogy a hajtás sugara végül túl nagy lesz ahhoz, hogy a lapot még többször össze lehessen hajtani anélkül, hogy elszakadna.
Képzelj el egy olyan szerkezetet, ami több rétegből áll. Például nagyon jól szemlélteti ezt egy habosított anyagból készült, PVC-vel borított panel. Ezeket a paneleket gyakran használják épületek burkolására és szigetelésére. Bármilyen hasonló dolog megteszi, úgyhogy ha ez az anyag nem mond neked semmit, akkor képzeld el, hogy valami puha anyagot két kemény réteg közé szorítottak.
Amikor egy ilyen szerkezetet megpróbálsz meghajlítani, érdekes dolog történik. A rétegek nem egyenletesen viselkednek, és ez több mint nyilvánvaló. Az a réteg, amely a hajlítás külső oldalán van, nem csak meghajlik, hanem nyúlni is fog.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
