Tényleg sárga a Nap? Felrobban az ember az űrben? Lerántjuk a leplet a legnagyobb űrtévhitekről.
1. Tévhit: A Holdnak van sötét oldala
Ha megfigyeled a teliholdat, észreveheted, hogy mindig ugyanúgy néz ki. Mi, földlakók, csak az egyik oldalát látjuk az égi kísérőnknek. A Hold túlsó oldala rejtve van előlünk, ami vonzza a romantikusokat és az összeesküvés-elméletek híveit. Amikor az első műholdakat elkezdték az űrbe juttatni, a tudósokat kíváncsivá tette, mi lehet a másik oldalon.
Létezik egy elterjedt, rejtélyes kifejezés: „a Hold sötét oldala”. Sok tudományos-fantasztikus film története szerint éppen ott tanyáznak a gonosz erők. Valójában azonban a Hold minden oldalát éri napfény. Égi kísérőnkön is van nappal és éjszaka, csak ezek egyenként két hétig tartanak. A Holdnak tényleg van túlsó oldala, de mivel a Föld körüli keringési ideje szinte teljesen megegyezik a saját tengelye körüli forgási idejével, bolygónkról csak az egyik félgömbjét figyelhetjük meg. A másikon semmi különös nincs. Ezt már az 1959-ben a szovjet „Luna-3” automata űrállomás által készített első fényképek óta tudjuk.
2. Tévhit: Az űrben az emberek szétpukkadhatnak
Elterjedt nézet, hogy vákuumban az ember felrobban, mint egy felfújt lufi: az erei szétpattannak, a szemei kifordulnak a szemgödrükből, és a testéből semmi sem marad. Valójában azonban a vákuumban nincs nyomás, így a testben végbemenő változások sem lesznek „robbanásszerűek”.
A legrosszabb, ami történhet, az az, hogy ha kilélegzel, mielőtt kiugranál az űrhajóból, könnyen szétrepedhet a tüdőd. Emellett fennáll a veszélye, hogy gázbuborékok jelennek meg a véredben. Ennek az az oka, hogy a vérben és a szövetekben oldott gázok gázneművé alakulnak, és így buborékok képződnek. Ezek elzárhatják a vérkeringést és roncsolhatják az érfalakat. Továbbá ezek a buborékok károsítják a központi idegrendszert is.
Ha védőruha nélkül tartózkodsz a nyílt űrben, a tested szintén dagadni kezd. Szerencsére a bőrünk annyira rugalmas és ellenálló, hogy megakadályozza, hogy az űrhajós szétpukkadjon. Tudjuk, hogy súlyos következmények nélkül legfeljebb másfél percig lehet a vákuumban tartózkodni. Ez kutyákon végzett kísérletek eredményeiből derült ki. Ennél hosszabb ideig tartó kint tartózkodás hipoxiához (oxigénhiányhoz) és halálhoz vezethet.
3. Tévhit: Az űrben hideg van
A Föld felszínét a Nap fénye melegíti. A Föld pedig átadja ezt az energiát a felette lévő levegőnek, így azt is felmelegíti. Ezzel szemben az űrben, távol az égitestektől (holdaktól és bolygóktól), nincs ami rezegjen és felmelegedjen.
Ez egy nagyon népszerű tévhit, ami elsősorban a filmekből terjedt el. Eszerint ha egy ember sérült szkafanderben vagy anélkül a nyílt űrbe kerül, törékeny jégszoborrá változik. A valóságban azonban az űrnek nincs hőmérséklete. Érzésre se nem hideg, se nem meleg. A hővezetés és a hőáramlás (konvekció) a vákuumban nem létezik. Sőt, az űr kiváló hőszigetelő, így az űrhajósokat inkább a túlmelegedés veszélye fenyegeti. Ha szkafander nélkül kerülnél a nyílt űrbe, bármely bolygó árnyékában, csak enyhe hűvösséget éreznél a bőröd felszínéről elpárolgó víz miatt. Megfagyni azonban biztosan nem fogsz.
4. Tévhit: A Nap sárga
Az űreszközökkel és földi távcsövekkel készült, a Nap felszínét ábrázoló felvételeken valóságos narancssárga poklot láthatsz. Azonban ezeket a képeket szándékosan színezik ki, hogy alátámasszák a mi elképzeléseinket a Nap színéről.
Szinte mindig a festők, illusztrátorok és a kisgyerekek is meleg sárgás-narancsos árnyalatokban ábrázolják a Napot. Sőt, ha felnézel a Napra, az a benyomásod támadhat, hogy csillagunk valóban sárga. Valójában azonban ezt a színt a Föld légköre kölcsönzi neki. Az űrből készült fényképeken jól látszik, hogy a valódi színe fehér. Ez a tévhit annyira elterjedt, hogy még a tudósok is „sárga törpeként” osztályozzák a Naphoz hasonló csillagokat.
5. Tévhit: A fekete lyukak tölcsérekre hasonlítanak
Hogy valójában hogyan is néz ki egy fekete lyuk, azt sokáig nem tudtuk pontosan. A művészek az asztrofizikusok elképzeléseire alapozva alkottak képeket róluk, egészen addig, amíg 2019-ben meg nem jelent az első fénykép egy fekete lyukról.
A játékfilmek és az interneten keringő képek alapján az emberek úgy képzelik, hogy a fekete lyuk egy örvény, ami mindent beszippant a környezetében. Hasonlíthat ahhoz a tölcsérhez, ami akkor képződik, amikor a víz lefolyik a mosdókagylóban. Valójában azonban a fekete lyuk egyáltalán nem tölcsér, hanem egy sötét gömb, amelyet egy gázból álló anyagbefogási (akkréciós) korong vesz körül. Ez a gáz pedig a gömb felszínére zuhan. A fekete lyukat talán a legvalósághűbben az „Interstellar” (Csillagok között) című filmben mutatták be, Kip Thorne fizikus modelljeit alapul véve. Később pedig a NASA egy rádióteleszkóp-hálózat segítségével elkészítette róla az első valódi felvételt.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
