Évekkel később Erich Fromm pszichoanalitikus azt az elméletet állította fel, hogy a piros csuklya az érés szimbóluma. Így a történet egyfajta erkölcsi tanulság a fiatal hölgyek számára, akik könnyen „letérhetnek az útról”, veszélyeztetve a becsületüket. A farkas Fromm szerint a fiatal lányok elcsábítója.
A számunkra megszokott formában a Grimm testvérek jegyezték le a mesét 1812-ben. Jacob Grimm (a testvérek közül az idősebb) nagy rajongója volt a régiségeknek, régi legendáknak és mítoszoknak, sőt, Jérôme Bonaparte (Napóleon öccse) személyes könyvtárosaként is dolgozott.
Valószínűleg ekkor hallotta Jacob Grimm a történetet a félelmetes farkasról, aki a franciaországi Gévaudan megyében majdnem 50 éven át támadt gyerekekre és nőkre. 1764 és 1767 között a gévaudani farkas, vagy ahogy gyakrabban nevezték, a „gévaudani szörny”, több mint 200 alkalommal támadt emberekre, és körülbelül 100 ember halt meg.
A szemtanúk egy szörnyű fenevadról beszéltek, amihez képest a híres Baskerville-i kutya is csak egy komolytalan uszkárnak tűnne. A lakosok bezárkóztak otthonukba, és nem mentek ki egyedül az utcára. Azonban valakinek sikerült megmenekülnie (majdnem úgy, mint Piroskának).
Hét parasztgyerek tartott hazafelé a faluból, amikor rájuk támadt a gévaudani fenevad. Csakhogy a gyerekek nem ijedtek meg: botokkal, amikre késeket kötöttek, megvédték magukat a szörnytől.
A legbátrabb a 12 éves Jacques Portefaix volt, és a bátorságáért a francia király személyesen parancsolta meg, hogy a fiú kapjon oktatást. Amikor Jacques felnőtt, hadnagy lett a francia hadsereg tüzérségénél.
A Grimm testvérek kihagyták az erkölcsi tanulságot, és hozzáadtak egy boldog véget – egy favágót, aki felvágja a farkas hasát, és kiveszi belőle a sértetlen nagymamát és Piroskát. Azonban a Grimm testvérek történetében is vannak hátborzongató részletek:
A „Piroska” modern adaptációi gyakran újraértelmezik a hagyományos történetet, új elemeket adnak hozzá, és megváltoztatják a befejezést. A rajzfilmekben és filmekben a lány önálló és határozott, képes egyedül megbirkózni a farkassal.
Az ilyen egyedi értelmezések jól tükrözik a társadalomban bekövetkezett változásokat, és a klasszikus történetek modern valósághoz és értékekhez való igazításának kísérleteit.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
