Egy nemrégiben történt régészeti felfedezés megrázta a tudományos világot, és arra késztetett minket, hogy újraértékeljünk mindent, amit távoli őseinkről tudtunk.
Az eddig megingathatatlannak hitt elméletek hirtelen összeomlottak az új adatok súlya alatt.
Minden Zambiában kezdődött, a Kalambo-vízesés közelében végzett ásatásokkal, ahol kutatók olyan leletekre bukkantak, amelyek felforgatták a kőkorszaki emberekről alkotott elképzeléseinket.
A Liverpooli és Aberystwyth-i Egyetem tudósainak egy csoportja ősi faszerkezeteket és szerszámokat fedezett fel ezen a lelőhelyen. Az elvégzett vizsgálatok meghökkentő eredményeket hoztak: a leletek kora 476 000 év! Összehasonlításul: a tudomány számára korábban ismert legrégebbi kövületek „mindössze” 300 000 évesek voltak. Így ez a felfedezés közel félmillió évvel repített vissza minket egy olyan korba, amelyről eddig csak halvány elképzeléseink voltak.
Ezeket a faszerkezeteket valószínűleg őseink a mindennapi életükben használták. Nemcsak magas szintű fejlettségükről tanúskodnak, hanem azt is megmutatják, hogy az ősemberek sokkal találékonyabbak voltak, mint ahogy azt korábban feltételeztük. Ez a felfedezés megkérdőjelezi azokat a korábbi elméleteket, melyek szerint az ember csak később kezdett összetett szerkezeteket építeni és fejlett szerszámokat alkotni.
Az ásatási területen a régészek nem találtak emberi maradványokat, ami egy új hipotézis kulcsává vált. A tudósok azt feltételezik, hogy a Kalambo-vízesés közelében felfedezett szerkezeteket és szerszámokat a Homo heidelbergensis készítette – egy faj, amely körülbelül 700 000–200 000 évvel ezelőtt népesítette be bolygónkat.
Ezeket az ősembereket erőteljes szemöldökív, lapos arcvonások és nagyméretű koponya jellemezte, melynek térfogata jelentősen meghaladta azokét, akiknek maradványait korábban megtalálták.
A talált leletek között ásóbotot, éket és bevágásokkal ellátott farönköket is találunk – ezek mindegyike meglepően jó állapotban maradt fenn. Az ilyen ősi tárgyak ilyen szintű megőrződését a terület egyedi adottságai tették lehetővé. A leleteket agyagos üledékrétegek vették körül, oxigénmentes környezetet teremtve, ami szinte teljes mértékben megakadályozta a károsodásukat.
Ezek a leletek újabb bizonyítékát szolgáltatják a Homo heidelbergensis magas szintű találékonyságának. Nem csupán felhasználták a környezetüket szerszámok készítésére, de valószínűleg képesek voltak összetett tervezésre is. Minden egyes felfedezett szerszám nemcsak gyakorlati készségekre, hanem fejlett kognitív képességekre is utal. Ez a faj most a tudósok figyelmének középpontjába került, akik arra törekszenek, hogy megértsék, milyen messzire juthattak el képviselői a fejlődésükben, és hogyan kapcsolódnak vívmányaik a modern ember evolúciójához.
A tudomány sokáig azt állította, hogy a korai emberfajok kizárólag nomád életmódot folytattak, élelem és biztonságos menedék után kutatva vándoroltak helyrő-helyre. Ám a Kalambo-vízesésnél tett nemrégi felfedezés megváltoztatta ezt az elképzelést. A megtalált szerkezet arra utal, hogy az ősemberek valószínűleg sokkal hosszabb ideig élhettek letelepedett életmódot, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
