Az ókori világ 7 csodája: egykor és napjainkban

Amikor az őseink még tudták, hogyan kell a vizet borrá változtatni, a Földön igazi Aranykor uralkodott – legalábbis a világ 7 csodáját mind saját szemünkkel láthattuk.

Ma ebből a pompából már csak a gízai fennsíkon lévő piramisok maradtak, és azok is nagyon siralmas állapotban vannak.

Nézzük meg, melyek voltak az emberiség történetének legnagyszerűbb építményei, és miért nincsenek már meg.

1. Szemiramisz függőkertjei, Kr. e. 605–562

A kutatók körében a mai napig vitatott kérdés, hogy ez a csodálatos építmény létezett-e a valóságban. A legenda szerint a kerteket a babiloni uralkodó, II. Nabú-kudurri-uszur építtette imádott felesége, Amitisz számára. De létezik egy másik verzió is, amely szerint a kertek Szemiramisz királynő tulajdonában voltak, aki Nabú-kudurri-uszur előtt 2 évszázaddal uralkodott Babilonban.

Az összes ókori szerző, aki az ősi építményeket leírja, egy dologban egyetért: a királyi palotában az alattvalók magas falakat és oszlopokat emeltek téglából, a speciális fülkékbe földet hordtak, és több száz pálmát, virágot és kúszónövényt ültettek a nemesek szemeinek legnagyobb gyönyörűségére. Mindenütt szökőkutak működtek, és egzotikus madarak repkedtek.

A hatalmas virágzó konstrukció öntözését a palota közelében, az Eufrátesz vizébe telepített Arkhimédész-féle csigával oldották meg.

Létezik egy másik legenda is, amelyet részben régészeti feltárások is megerősítettek. A kertek Ninive területén, az asszír király, Szín-ahhé-eríba palotájában létezhettek – ez ma Irak területe. A régészek hihetetlenül bonyolult akvadukt- és csatornarendszert tártak fel, amelyek hatalmas mennyiségű vizet vezettek a palotához – nagyon valószínű, hogy a híres kertek itt voltak. Ráadásul a közelben talált ókori akkád feliratok említést tesznek „Szín-ahhé-eríba palotájában lévő nagy kertekről”.

2. Zeusz szobra Olümpiában, Kr. e. V. század

Szemiramisz kertjeivel ellentétben ez a szobor valóban létezett. Egy olyan templomban emelték, amelyet a legfőbb istenség tiszteletére építettek, akinek a görögök az olimpiai játékokat is szentelték.

A fenséges templomot Kr. e. 466 és 456 között építették. A hatalmas kőtömbökből és oszlopokból álló templom azonnal tisztelt hellyé vált, de az építészeknek ez kevés volt, és úgy döntöttek, hogy egy hatalmas arany szobrot állítanak Zeusz tiszteletére.

A szobor néhány évvel a templom befejezése után készült el, a meghívott szobrász, Phidiasz munkájának köszönhetően. Ekkorra Phidiasz már két Athénét is megalkotott: a Promakhoszt és a Parthenoszt, ezért úgy döntöttek, hogy rábízzák ezt a felelősségteljes feladatot is.

A Mennydörgő testét elefántcsontból készítették, amelyet maga a mester válogatott ki. A szobor váza fából készült, Zeusz ruhája aranyból és drágakövekből.

A bal kezében a főisten egy sast ábrázoló jogart tartott, a jobbjában pedig Niké, a győzelem istennőjének szobrát. A fején babérkoszorú volt, a lábánál pedig egy pad, amelyet két oroszlán támasztott alá. A főisten trónját kentaurok és Héraklész tetteinek domborművei díszítették. A legenda szerint a szobor avatásakor egy villám csapott a trón melletti padlóba – nyilván a „megrendelő” így fejezte ki elégedettségét a művel kapcsolatban.

Napjainkig sem a templom, sem a szobor nem maradt fenn. Maga a templom egy tűzvészben pusztult el Kr. u. 426-ban. A szobrot pedig vagy ellopták, vagy szintén leégett – mindenesetre semmilyen nyomát nem találták azóta.

3. Artemisz temploma Epheszoszban, Kr. e. V. század

A templom harmadik verziójának csak a siralmas romjai maradtak fenn, melyet többször is leromboltak és újjáépítettek az idők során. Azon ősi szentélyek helyén építették, ahol a helyi törzsek éltek Epheszosz környékén a Kr. e. VIII. századig. A templomot a termékenység és a vadászat istennője, Artemisz tiszteletére emelték.

Az építmény téglalap alakú volt, 115 méter hosszú és 46 méter széles. A templom kerületén 127 márványoszlop állt, amelyek 18 méter magasak voltak! El tudod képzelni a munka méreteit? Különösen azokban az időkben, amikor nem volt sem modern technika, sem kőmegmunkáló gépek.

Hihetetlen kézi munka kellett hozzá, hosszú évtizedeken keresztül. A munkát végző mesterekre senki sem emlékszik – azokban az időkben az emberek fogyóeszköznek számítottak.

Ma a templom utolsó verziójából csak egy oszlop maradt meg, amely a törökországi Selçuk városának szélén hever. A helyet senki sem őrzi, és a környéken kóborló turistákkal senki sem törődik. A templom makettje pedig az isztambuli Miniatürk parkban tekinthető meg.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!