Bob hallgatott. Bólintott, hátat fordított, és elsétált.
A következő egy év alatt megfordította az életét. Talált magának munkát az építőiparban, ahol jól keresett, és elkezdett esti órákra járni a helyi főiskolára.
Egy vasárnap összeszedte minden bátorságát, és elment Sharon házához. Becsöngetett, és egy fiú – a fia! — kinyitotta az ajtót. „Szia!” – mondta a fiú. „Ki vagy te?”
„Hé!” – mondta Bob. „Anyukád régi barátja vagyok. Idehívnád őt a nevemben, kérlek?”
Sharon megjelent, és feldúltnak tűnt. „Mit keresel itt?” – kérdezte dühösen.
„Dolgozom” – mondta Bob halkan. „És elkezdtem a főiskolát. Kérlek, Sharon, adj nekem egy esélyt. Az a férfi akarok lenni, akire neked és a fiamnak szüksége van. Kérlek.”
Sharon egy hosszú pillanatig nézte Bobot. „Ne hagyj cserben, Bob” – mondta halkan. „És ami még fontosabb, ne hagyd cserben a fiadat.”
Behívta, és Bob döbbenten látta, hogy ott van az édesanyja és az édesapja, valamint a kishúga, aki mostanra már felnőtt.
Bob végre otthon volt, és végre bemutatták neki a fiát, akit Sharon Bobbynak nevezett el. Megkapta a második esélyét, és élni akart vele.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Ne cselekedjünk impulzívan, és ne kövessük mások példáját anélkül, hogy mérlegelnénk a következményeket. Bob tönkretette az életét azzal, hogy beleegyezett Dave ötletébe, hogy játékpisztollyal kiraboljon egy boltot.
- A második esély értékes ajándék. Nem mindenki kap lehetőséget arra, hogy helyrehozza a dolgokat, de Bob megragadta a második esélyt, és megváltoztatta az életét.
Oszd meg ezt a történetet barátaiddal. Talán feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a beszámolót olvasónk története ihlette, és egy profi író írta. Bármilyen hasonlóság a tényleges nevekkel vagy helyszínekkel pusztán véletlen egybeesés. Minden kép kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
