„Siess élni!” – ezzel a Ray Bradbury idézettel szeretném kezdeni ezt az érzelmileg megrázó cikket.
Bár a digitális műsorszórás széles körben elterjedt, még mindig rengeteg olyan eszköz van, ami képes analóg jeleket fogadni. Elsősorban a rádiókról és magnókról van szó, mivel az analóg televízió gyakorlatilag eltűntek.
Még ha van is valahol egy régi tévéd, valószínűleg akkor is van hozzá egy set-top boxod, amivel digitális adást tudsz fogni.
A rádió egyelőre analóg marad, és a digitális műsorszórás nem siet felváltani. Azonban néhány ország már messze előrébb jár ebben. Például Norvégiában már teljesen digitális a rádióadás. A digitális tartalmak bősége és könnyű elérhetősége ellenére az analóg jel még mindig népszerű. Ez teljesen érthető: nem mindenhol van jó 3G vagy LTE lefedettség, ebben az egyszerű rádió sokkal megbízhatóbb.
A modern rádiók két módban működnek: AM és FM. Pontosabban, ezek nem hullámsávok (ezekkel a kifejezésekkel gyakran keveredés van), hanem modulációk: amplitúdómoduláció (AM) és frekvenciamoduláció (FM).
A sáv a hullámhosszra vonatkozik: rövid, közép és hosszú. Amikor amplitúdómodulációról beszélünk, akkor elsősorban a középhullámra gondolunk, bár lehetséges a rövid- és hosszúhullámon is sugározni. Az ultrarövid hullámokat (URH) gyakran azonosítják az FM-mel.
És míg FM-en elég sok rádióállomás van, különösen a nagyvárosokban, addig AM-en főleg csak zajt hallani. Sokan nem is gondolnak bele, hogy mi ez és mire való. Pedig valójában el lehet csípni néha valamit. Néhány rádióadó nemcsak FM-en, hanem AM-en is sugároz, de általában csak bizonyos időpontokban.
Sajnos sok állomás már nem sugároz közép- és hosszúhullámon.
A helyzet az, hogy az FM-mel ellentétben az AM-állomások sugárzási sugara sokkal nagyobb, és többek között az adó teljesítményétől is függ.
Tehát az AM-et még mindig használják, bár nem sok embernek van rá szüksége. Sokakat érdekel azonban, hogy mi értelme a sistergő AM frekvenciának, mikor az FM-en tisztán lehet fogni az adásokat, mindenféle interferencia nélkül.
Az AM leginkább azoknak szól, akikhez ilyen-olyan okból az FM egyszerűen „nem ér el”, vagy azoknak, akiket érdekelnek a nagy hatótávolságú külföldi adások. Hiszen számos AM rádióadó, mint például a „China Radio International” vagy a „Sounds of Korea”, nem a saját országuknak sugároz. Tény és való azonban, hogy ezek az AM adók az internet megjelenésével gyakorlatilag elvesztették minden aktualitásukat.
Az emberek nagy része ma már kizárólag az FM-re kíváncsi. A hangminőség sokkal jobb, ami lehetővé teszi a zene sugárzását, akár sztereóban is.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
