A műholdtérképek lehetővé teszik számunkra, hogy madártávlatból lássuk a világot.
Ezek a képek hihetetlen távlatokat és a bolygónk szépségét tárják elénk, de néha e szépség mögött titkok és rejtélyek húzódnak meg, amelyek hátborzongatóak lehetnek. A műholdfelvételeken olyan helyeket fedezhetsz fel, amelyek annyira kísértetiesnek és szokatlannak tűnnek, hogy önkéntelenül is felteszed magadban a kérdést: mi is történhetett ott?
Ebben a cikkben bemutatunk néhány ilyen helyet, amelyeket műholdtérképeken láthatsz. Megismerhetsz elhagyatott városokat, a földfelszínen található furcsa képződményeket és más megmagyarázhatatlan jelenségeket, amelyek elgondolkodtatnak azon, hogy a bolygónk még milyen titkokat rejthet.
1. MI-6-OS HELIKOPTER EGY MOCSÁRBAN
1981-ben Tarko-Szale (Jamali Nyenyec Autonóm Körzet) mocsaras vidékén lezuhant a világ akkori legnagyobb helikoptere – a 21899-es oldalszámú Mi-6-os. Ezt a helikoptert, amelyet 1964-ben készítettek a 168-as számú Rosztovi Helikoptergyárban, az északi területeken használták különféle feladatok elvégzésére, beleértve a gáz- és olajlelőhelyek geológiai kutatását, valamint áruk szállítását Jamal városaiba és településeire. Akár 12 tonnás teherbírásának köszönhetően a helikopter képes volt a fedélzetére venni és speciális függesztményen szállítani traktorokat, autókat, építőanyagokat, élelmiszert, csöveket és üzemanyagot az építkezések és városok működésének biztosításához.
A 255. repülőszázad Mi-6-osának személyzete egy olajlelőhelyeket kutató geológus expedíció számára végzett feladatokat, amikor a baleset történt. Öt perccel a felszállás után a gép mindkét hajtóműve egyszerre meghibásodott, és 150 méteres magasságban a személyzet kényszerleszállást hajtott végre a mocsaras területen. Az ötfős személyzet nem sérült meg, ugyanez viszont nem mondható el a helikopterről.
A Szovjetunió Polgári Légiközlekedési Minisztériumának bizottsága kivizsgálta ezt a légiközlekedési balesetet, és megállapította az incidens okát. „A baleset oka az volt, hogy a fedélzeti mérnök nem teljesítette az üzemanyag-üledék leeresztésére vonatkozó követelményeit, ami mindkét hajtómű leállásához vezetett” – áll a bizottság jelentésében.
Később úgy döntöttek, hogy nem célszerű kiemelni a mocsárból a 33 méter hosszú, 26 tonnás Mi-6-ost. A baleset helyszínére egyre gyakrabban eljutó turisták semmihez sem fogható hangulatról számolnak be, amely abból az ellentmondásból fakad, hogy „egy lélektelen, sűrű erdősávban, ahol egy lélek sincs, egy hatalmas helikopter fekszik fenségesen a mocsárban”.
A Jamali Nyenyec Autonóm Körzet lakói időnként felvetik, hogy a Mi-6-ost szállítsák át a szalehardi Győzelem Parkba, de ez a kezdeményezés nem talál meghallgatásra a hatóságoknál. Az ügynökség egyik minisztériumhoz közel álló forrás szerint a 26 tonnás, erősen korrodált gépet kihúzni a mocsárból túl drága lenne.
Koordináták: 64.393635 78.036915
2. A LISZAKOVSZKI PENTAGRAMMA
A Kazahsztánban felfedezett Liszakovszki pentagramma egy egyedülálló geológiai képződmény, amely felkeltette a kutatók és a rejtélyek kedvelőinek figyelmét. A Kosztanaji terület Gyenyiszovi járásában található, körülbelül 20 km-re Liszakovszk városától. Ez a pentagramma egy óriási szimbólumot formáz, amely egy körülbelül 366 méter átmérőjű körbe van rajzolva.
Több elmélet is létezik a szimbólum eredetére és jelentésére vonatkozóan. Az egyik szerint ezt a helyet pogány rituálékhoz használhatták, vagy amulettként szolgálhatott. Azonban a filmművészet és a fiatalok szubkultúráinak hatását figyelembe véve a pentagramma nemcsak spirituális, hanem baljós misztikus jelentést is kapott.
De a dolog sokkal egyszerűbbnek bizonyult. Még a 80-as évek végén, amikor a Szovjetunió még létezett, itt egy úttörőtábor részeként parkot terveztek létrehozni. Azonban az úttörőtábor helyett egy meglehetősen furcsa erdőtelepítést látunk, amelyet az akkori hagyományoknak megfelelően ötágú csillag – a Szovjetunió egyik szimbóluma – formájában alakítottak ki.
Azonban ennek az installációnak az alkotói valamiért úgy döntöttek, hogy a csillagot körbe rajzolják. Nem vették figyelembe, hogy pontosan fentről nézve és az iránytű szerinti tájolást betartva az nem csillagként, hanem pont akként a szimbólumként fog kinézni, amely alkotásuknak ezt a különös modern nevet adta.
A park kialakításának munkálatai végül nagyon korai szakaszban megszakadtak. Gyakorlatilag a terület egy egyszerű buldózerrel történő „felvázolásán” kívül semmi sem valósult meg. Úgy tűnik, elkezdték a facsemeték ültetését, de a gondozás hiánya miatt nagy részük nem maradt meg. Amelyek pedig nem száradtak ki az első évben, vagy bokorméretűre zsugorodtak, vagy pár évvel később elkorhadtak. Ennek eredményeként a földről nézve ez a terület… sehogy sem néz ki.
Koordináták: 52° 28′ 47.14″, 62° 11′ 8.38″
3. A PATOM-KRÁTER
A Patom-kráter, amely Oroszország Irkutszki területének Bodajbói járásában található, egyedülálló geológiai objektum. Egy központi típusú, törmelékkúppal rendelkező gyűrűs szerkezet. Vagyim Viktorovics Kolpakov geológus fedezte fel 1949-ben, és azóta is vonzza a kutatók és a rejtélyek kedvelőinek figyelmét.
A kráter jellemzői lenyűgözőek: átmérője körülbelül 80 méter, legmagasabb pontja pedig mintegy 40 méterrel emelkedik a környező terepszint fölé. A krátert főként mészkövek alkotják, de más kőzetek is előfordulnak, mint például homokkövek, metamorfizálódott palák, földpát-karbonát és kvarc erek. A kúp teljes térfogatát 230–250 ezer köbméterre, tömegét pedig körülbelül egymillió tonnára becsülik.
A Patom-kráter érdekes sajátossága a szerkezete, amely magában foglalja a kúp külső lejtőjét, egy gyűrűs sáncot, egy gyűrűs árkot és egy központi dombot. A kráter kialakulása hosszú időn keresztül, körülbelül 500 évvel ezelőtt zajlott, és a fő szerkezeti elemeinek egymást követő kialakulása kísérte.
A különböző években végzett kutatások lehetővé tették annak megállapítását, hogy a kráter kialakulása endogén folyamatokkal függ össze, amelyekben a mélyből feltörő gáz- és fluidumkomponensek áramlása játszotta a fő szerepet. Feltételezik, hogy a mai felszínre került eruptív anyag intenzíven karbonátosodott, ami karbonátásványokból álló ásványtársulás kialakulásához vezetett.
A kráter korát dendrokronológiai elemzéssel határozták meg, amely kimutatta, hogy körülbelül 500 évvel ezelőtt, a törmelékkúp kialakulása és a talaj aktív mozgása során tömeges fadőlés következett be, és megjelent a vörösfenyők új generációja, amelyek kora 400–480 év. Ez lehetővé teszi, hogy a kráter kialakulásának időszakát a XV. század végére – XVI. század elejére tegyük.
A Patom-kráter továbbra is rejtélyes objektum, amely vonzza a kutatók és a titkok kedvelőinek figyelmét. Eredete és története továbbra is kérdéseket és vitákat vált ki a tudományos közösségben.
Koordináták: 59.284688, 116.588788
4. AZ ATACAMA-SIVATAG ÓRIÁSA
Az Atacama-sivatag, amely Chile északi részén található, a bolygó egyik legszárazabb helye. Egyedülálló természeti adottságaival és rejtélyes jelenségeivel vonzza a tudósok és kutatók figyelmét a világ minden tájáról. Az egyik ilyen rejtélyes lény, amely az Atacama-sivatag mélyén rejtőzik, az úgynevezett „óriás”.
Az Atacama-sivatag óriása egy feltételezett lény, amely egyes kutatók és helyi lakosok állítása szerint a sivatag földalatti barlangjaiban és alagútjaiban él. Az óriás leírása forrásonként változik, de általában nagy, emberszerű lényként írják le, néhány eltéréssel. Néhányan azt állítják, hogy szárnyai vagy más szokatlan jellemzői vannak.
Az Atacama-sivatag óriásának eredete ismeretlen. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy ez egy ismeretlen állatfaj lehet, amely alkalmazkodott a föld alatti életkörülményekhez. Mások úgy vélik, hogy ez egy mitikus lény lehet, amely csak a helyi lakosok legendáiban és hagyományaiban létezik.
Koordináták: 19 56’56.76″S, 69 38’2.08″W
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
5. HÁROMSZÖG ALAKÚ TAVAK
Jakutföld (Szaha Köztársaság) az Oroszországi Föderáció legnagyobb területe. De nemcsak a hatalmas területek keltenek meglepetést, hanem a vízkészletek is, amelyekben gazdag.
Területén több mint 700 ezer folyó és patak található. Összhosszúságuk eléri a közel kétmillió kilométert, és mindegyik a Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók potenciális vízenergia-készletét évente közel 700 milliárd kWh-ra becsülik.
Jakutföld legnagyobb hajózható folyói közé tartozik a Léna, Viljuj, Olenyok, Aldan, Kolima, Ingyigirka, Oljokma, Anabar és Jana.
Ha a térképeken a régió északi része felé haladsz, rengeteg érdekes alakú tavat láthatsz, amelyek inkább mesterségesnek, mint természetesnek tűnnek. Nehezen hihető ugyanis, hogy ilyen forma magától kialakulhatott volna.
Koordináták: 68.947642, 159.662365
6. A „HALLGATÓ EMBEREK” MADÁRIJESZTŐ-MEZEJE
A „Hallgató emberek” (Hiljainen kansa) madárijesztő-mező Finnországban egy művészeti installáció, amelyet Reijo Kela helyi művész alkotott. Először 1994-ben mutatták be a közönségnek a főváros (Helsinki) egyik külvárosi mezőjén. Azonban néhány év múlva úgy döntöttek, hogy a madárijesztőket áthelyezik egy Suomussalmi melletti mezőre, ahol azóta is ott vannak.
Az installáció ezer madárijesztőből áll, amelyeket a mezőn helyeztek el. Messziről úgy néznek ki, mint egy embertömeg vagy zombik, de közelebbről megvizsgálva világossá válik, hogy ezek csak madárijesztők.
A helyiek szerint a madárijesztők „kisugárzása” a napszaktól és az évszaktól függően változik. Nappal viccesen néznek ki, a ruháikat lengeti a szél. Éjjel vagy borús időben komor árnyak benyomását keltik, amelyek távolról figyelnek téged.
Annak ellenére, hogy az installáció egy mezőn található, az önkéntesek rendszeresen gondozzák. Rendet tartanak a területen, és évente kétszer lecserélik a madárijesztők ruháit.
Koordináták: 65.09306412390973, 28.904826900882213
7. A NAZCA-GEOGLIFÁK
Peru szívében, a Nazca-sivatagban található a bolygó egyik legrejtélyesebb helye – az óriási geoglifák mezője. Ezek az ősi, emberkéz alkotta rajzok vonzzák a tudósok, turisták és a misztikum kedvelőinek figyelmét a világ minden tájáról.
A Nazca-geoglifák hatalmas ábrák, amelyeket a sivatag felszínén hoztak létre a kavics és homok felső rétegének eltávolításával. Néhány rajz mérete eléri a több száz métert, korukat pedig körülbelül 2000 évre becsülik. Hogy ki és milyen céllal hozta létre ezeket a geoglifákat, továbbra is rejtély.
A Nazca-geoglifákról szóló első említések a XVI. századból származnak, amikor a spanyol konkvisztádorok megérkeztek Peruba. Azonban a szélesebb közvélemény csak a XX. században szerzett tudomást róluk, amikor ezek a lenyűgöző rajzok elkezdték vonzani a kutatók és turisták figyelmét.
1939-ben Paul Kosok amerikai régész cikket publikált, amelyben beszámolt a Nazca-sivatag rejtélyes vonalairól. Azóta a hely iránti érdeklődés nem csillapodik, és a tudósok továbbra is kutatják titkait.
Több hipotézis létezik arról, hogy ki és miért hozta létre a Nazca-geoglifákat. Íme néhány ezek közül:
- Csillagászati hipotézis. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a Nazca-geoglifák az ősi perui lakosok számára csillagászati megfigyelésekre szolgáltak. Használhatták őket a Nap, a Hold és más égitestek helyzetének meghatározására.
- Vallási hipotézis. Más kutatók feltételezik, hogy a Nazca-geoglifáknak vallási jelentőségük volt. Szolgálhattak istenek imádásának helyszínéül, vagy szimbolizálhattak fontos eseményeket az ősi peruiak életében.
- Gyakorlati hipotézis. Van olyan vélemény, hogy a Nazca-geoglifákat gyakorlati célokra használhatták, például navigációra vagy földterületek határainak kijelölésére.
Azonban egyik hipotézis sem tudja teljes mértékben megmagyarázni a Nazca-geoglifák rendeltetését és jelentését.
A Nazca-geoglifák az ősi művészet és kultúra egyik legkiemelkedőbb példái. Tükrözik az ősi peruiak világnézetét és értékeit, valamint kapcsolatukat a természettel és a kozmosszal. Ezek a rajzok vonzzák a kutatók figyelmét is, akik megpróbálják megfejteni a titkaikat. A Nazca-geoglifák tanulmányozása segíthet jobban megérteni az ősi civilizációk történelmét és kultúráját.
Koordináták: 14°41’09″S 75°06’42″W
8. PIRAMIS AZ ANTARKTISZON
Az Antarktisz egy rejtélyes és kevéssé kutatott kontinens, amely vonzza a tudósok és kutatók figyelmét a világ minden tájáról. Ennek a kontinensnek az egyik legrejtélyesebb objektuma egy piramis, amely számos kérdést és feltételezést vet fel.
Az antarktiszi piramisról szóló első említések a XX. század elején jelentek meg. Akkoriban a kutatók furcsa geometriai formákat észleltek a jég felszínén. Azonban ezeket az adatokat sokáig nem erősítették meg, és nem keltettek nagy érdeklődést a tudományos közösségben.
A helyzet 1961-ben változott meg, amikor Charles Hapgood amerikai kutató kiadta „Az ősi tengeri királyok térképei” (Maps of the Ancient Sea Kings) című könyvét, amelyben azt állította, hogy az ősi civilizációk olyan ismeretekkel rendelkeztek a Föld szerkezetéről, amelyek a modern tudósok számára nem elérhetők. A könyvben Hapgood bizonyítékokat sorakoztatott fel a múltban létezett magasan fejlett civilizációkra, amelyek nemcsak Egyiptom területén, hanem a világ más részein, köztük az Antarktiszon is építhettek piramisokat.
A számos kutatás ellenére az antarktiszi piramis máig rejtély maradt. A tudósok továbbra is tanulmányozzák ezt az objektumot, de egyelőre nem tudnak egységes álláspontra jutni az eredetét és rendeltetését illetően. Fontos megjegyezni, hogy az antarktiszi piramisra vonatkozó legtöbb kutatás közvetett adatokon alapul, és nincs tudományos megerősítésük.
Koordináták: 79°58’38.1″S 81°57’44.4″W
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
