Egyébként a kanálra hangosan fújni – tilos. Ha a leves túl forró, jobb megvárni, amíg kicsit kihűl. Semmi kapkodás, hiszen az etikett elsősorban a nyugalomról és a környezetünk iránti tiszteletről szól.
És mit tegyél azokkal a levesekkel, amelyek első pillantásra „bonyolultnak” tűnnek? Például azzal a bizonyos francia hagymalevessel, amelyet sűrű sajtréteg borít. Itt fontos, hogy ne ess pánikba. Először óvatosan vágd fel a sajtot, villával megtartva, és vegyél egy kis darabot, amit könnyen meg tudsz enni. Aztán vedd a kanalat, és élvezd magát a levest. Ha a nyúlós sajtszálak kényelmetlenséget okoznak, ne habozz levágni őket a kanál szélével vagy késsel.
Sok levest további összetevőkkel szolgálnak fel – pirított kenyérkockákkal, zöldfűszerekkel, tejföllel. Ennek is megvannak a maga finomságai. A pirított kenyérkockákat és kekszeket nem érdemes egyszerre marékszámra a levesbe szórni. Fokozatosan add hozzá őket, hogy ne ázzanak el túl gyorsan, és ne váljanak pépessé. Ami a zöldfűszereket vagy a tejfölt illeti, mindig használj külön kanalat vagy csipeszt, ha van, és ne kézzel vedd el őket.
Ha a leveshez többféle feltétet kínálnak, például jégdarabkákat az okroskához vagy szószt a gazpachóhoz, jobb előre megkérdezni a pincértől vagy a házigazdáktól, hogyan add hozzá őket helyesen. Ez nemcsak a tiszteletedet mutatja, hanem a kétségeidtől is megszabadít.
Ki kell-e enni az utolsó cseppet is a tányérból? Ez a levesetikett egyik legvitatottabb pontja. Egy nem hivatalos, otthoni környezetben megdöntheted a tányért, hogy az utolsó cseppeket is összeszedd, de étteremben vagy hivatalos eseményen ez rossz modornak számít. Sokkal jobb egy kevés levest a tányér alján hagyni.
A levesfogyasztás etikettjének ismerete nemcsak a formaságokról szól. Arról is, hogy tiszteletet mutass az asztalnál ülők, az étel, amit neked készítettek, és a hagyományok iránt. Gondolj például a japán levesekre, ahol a szürcsölés néha az élvezet jeleként számít, vagy az orosz ebédekre, ahol a borscs pampuskával való tálalása komplett rituálé.
A leves több, mint egyszerűen egy étel. Ez történelem, hagyományok, kultúra. És az elfogyasztásának szabályait követve nemcsak az ízét élvezheted, hanem elmerülhetsz ebben a sokrétű képben is.
Így hát legközelebb, amikor egy tányér illatos leves kerül eléd, gondolj arra, hogyan tartsd helyesen a kanalat, hová tedd a pirított kenyérkockákat, és milyen gesztussal köszönd meg a szakácsnak. Hiszen az etikett az a művészet, amellyel a mindennapi dolgokat az elegancia pillanataivá alakíthatod.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
