Rómának volt egy szokása, ami szinte legyőzhetetlenné tette: nemcsak elfoglalta a földet, hanem működő rendszerré is alakította.
Utak, adók, helyőrségek, jog, városok, kereskedelem. De még egy ilyen gépezetnek is vannak határai. A Római Birodalom esetében pedig ez a határ nagyon is konkrétan érkezett el – nem csak „valamikor az ókorban”, hanem pontosan meghatározható években, egy konkrét személyhez kötődően.
A csúcspont: i. sz. 116–117.
A Római Birodalom a legnagyobb területi kiterjedését Traianus császár alatt érte el – i. sz. 116–117 fordulóján. Gyakran „hivatalos dátumként” a 117-es évet említik: ekkor mutatja a térkép a legszélesebb kiterjedést.
Egy fontos megjegyzés: a keleti hódítások még frissek voltak, és részben nem is sikerült őket sokáig megtartani. Ezért ez inkább csak „térképes” maximum, nem pedig a „kormányzás stabilitása szerinti” csúcs – és ebben már benne is rejlik a válasz arra, hogy miért állt meg Róma.
Mi tartozott a birodalomhoz a csúcson: mai országok és területek szerint
Alább azok a területek láthatók, amelyek ebben az időszakban római provinciák voltak, vagy amelyeket Róma stabilan ellenőrzése alatt tartott. Ahol nem az egész országról van szó, hanem csak egy részéről, azt külön jelzem.
Nyugat-Európa és a Földközi-tenger térsége
- Olaszország
- Franciaország
- Spanyolország
- Portugália
- Belgium
- Luxemburg
- Svájc (szinte az egész)
Britannia és az északnyugati határok
- Nagy-Britannia (főleg Anglia és Wales; északabbra – az állandó harcok és határvillongások zónája)
- Hollandia (dél, a Rajna menti határvidék)
Közép-Európa és a Duna-vonal
- Németország (nyugat és délnyugat a Rajna, részben a Duna mentén)
- Ausztria (a Duna-menti sáv jelentős része)
- Magyarország (főleg a nyugati és középső rész)
- Szlovákia (részben, a Duna-menti területek)
- Románia (kulcsterület – Dacia)
Balkán és az Égei-tenger világa
- Szlovénia
- Horvátország
- Bosznia-Hercegovina
- Montenegró
- Szerbia
- Észak-Macedónia
- Albánia
- Bulgária
- Görögország
Kis-Ázsia és a szigetek
- Törökország (szinte az egész Kis-Ázsia)
- Ciprus
Észak-Afrika
- Marokkó (északi területek)
- Algéria (észak)
- Tunézia
- Líbia (északi partvidék)
- Egyiptom
Kelet-Mediterráneum és a Levant
- Szíria
- Libanon
- Izrael
- Palesztin területek
- Jordánia (a történelmi Arabia Petraea jelentős része)
Traianus keleti „túlkapása” – amit túl drága volt megtartani
- Irak (részben: Mezopotámia területei – pontosan ez tette a térképet maximálissá)
Ha ránézel erre, mint egy képre, egy szinte teljesen zárt „római Földközi-tengert” látsz, valamint egy hatalmas határívet a Rajna–Duna vonalától egészen a keleti sivatagokig.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
