Az egyik barátnőm minden alkalommal elbújt az ajtó mögé, amikor a férje bekapcsolja a mikrót. Azt mondta, hogy valahol az interneten olvasta, hogy a mikrohullámok károsak lehetnek a szervezetre. Azt állította, hogy „sugárzást tartalmaznak”.
A mikrohullámú sütő megkönnyíti az életünket. Mi lehetne jobb annál, mint gyorsan felmelegíteni az ételt, serpenyők és edények nélkül, ráadásul gyorsan! Azonban a ravasz eszköznek megvannak a maga „sötét” oldalai is. Nézzük meg, hogy milyen károkat okozhat a mikrohullámú sütőben való melegítés, és mi az, ami teljesen biztonságos.
Hogyan melegíti fel a mikrohullámú sütő az ételt?
Először is nézzük meg a mikrohullámú sütő fizikai működési elvét.
A mikrohullámú sütő elektromágneses hullámok segítségével hat az élelmiszerekben található vízmolekulákra. Ha emlékszel az iskolai fizika óráról az elektromágneses sugárzás diagramjára, akkor
A mikrohullámú sugárzás közvetlenül az infravörös (hő) sugárzás után következik, és a rádióhullámok tartományában található. A veszélyes sugárzások az elektromágneses „hierarchiában” a látható fény után találhatók. A mikrohullámú sugárzás pedig előtte.
A vízmolekulák az elektromágneses hullámok hatására rezegni kezdenek. Ettől kezd el melegedni az étel. Tehát a mikrohullámú sütő nem „süt” és nem „főz”, hanem belülről melegíti fel az ételt a molekulák mozgatása révén.
„Hideg a közepe”. Miért nem melegíti fel egyenletesen a mikrohullámú sütő az ételt?
Biztosan észrevetted már, hogy a mikrohullámú sütő nem melegíti fel teljesen az ételt. A közepén gyakran hideg marad.
Ez azért van, mert a mikrohullámok csak körülbelül 2,5 centiméter mélyen hatolnak be az ételbe. A többi hő már hővezetéssel oszlik el (azaz a hő a már felmelegedett részekről a hidegekre terjed). Ez pedig sokkal kevésbé intenzív. Innen ered a „hideg középső rész” problémája a mikrohullámú sütőben melegített ételeknél.
Ráadásul a hullámoknak vannak úgynevezett „holt” zónái is. Ez magának a hullámnak a sajátosságával függ össze, amely, mint emlékszünk a grafikonról, szinuszosan halad. És nem hat egyenletesen. Természetesen a tányér forog, ami növeli a „forró” zónába kerülés valószínűségét, de tökéletes hatás így sem lesz.
Nos, most, hogy megértettük a mikrohullámú sütő működési elvét, és nem félünk attól, hogy „sugárzást” tartalmaz, nézzük meg a népszerű mítoszokat és tényeket.
,,A mikrohullámú sütő elpusztítja a vitaminokat és haszontalanná teszi az ételt.”
Ez egy mítosz. Természetesen az étel melegítésének minden módja befolyásolja a vitaminok tartalmát. Ez vonatkozik a főzésre, a sütésre és a párolásra is. Általában a hasznos anyagok egy része elvész az étel elkészítése során.
A mikrohullámú sütő azonban ezek közül a módszerek közül talán a legkevésbé káros. A legtöbb élelmiszerben több hasznos anyag marad meg, mivel gyorsabban melegszenek fel és kevesebb vizet veszítenek. A víz „rezeg”, de nem távozik nagy mennyiségben az élelmiszerekből, magában tartva a hasznos vitaminokat és nyomelemeket.
,,Nem szabad műanyagban melegíteni az ételt.”
Ez viszont igaz.
A műanyag szobahőmérsékleten szinte teljesen biztonságos. Ha a részecskéi bekerülnek a szervezetbe, nem maradnak sokáig, nem lépnek kölcsönhatásba semmivel, és gyorsan kiürülnek.
Azonban erős melegítés vagy hűtés hatására a műanyag nagyon károssá válik.
Vannak azonban speciális műanyagok, amelyeket szabad mikrohullámú sütőben használni. Csak „microwave safe” jelzéssel ellátott edényeket használj. Ellenkező esetben a műanyag megolvadhat vagy káros anyagokat bocsáthat ki.
Fémet se tegyél a mikrohullámú sütőbe – ez szikrázást okozhat és károsíthatja a készüléket.
Érdekes tény. A mikrohullámú sütőt teljesen véletlenül találták fel 1945-ben. Percy Spencer mérnök egy radarral kísérletezett, és észrevette, hogy a zsebében lévő csokoládé megolvadt. Így jutott el a mérnök a mikrohullámú sütő ötletéhez.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
