Félig fekve több étel fért a gyomrukba, és így könnyedén végigkóstolhatták a lakoma összes finomságát. Az ételmaradékokat, mint például a csontokat, a férfiak egyenesen a földre hajigálták – a lakomatermek padlóját gyakran ételmaradványokat ábrázoló mozaikokkal „díszítették”, hogy így leplezzék a koszt.
Egyébként az étkezés közbeni hason fekvés sokáig csak a férfiak kiváltsága volt. A nők általában más asztaloknál ülve ettek, vagy a férfiak mellé telepedtek a földre. Minden csak az ókori Róma történelmének későbbi szakaszaiban változott meg, amikor a nők több jogot kaptak.
A fekve evés nem az egyetlen furcsaság volt az ókori Rómában. Más, a mai illemszabályoknak nem megfelelő szokások közé tartozott például a hánytatás. A férfiak átvonultak egy másik helyiségbe, hogy kiürítsék a gyomrukat egy újabb fogás kedvéért, aztán visszatértek – a felfordulást pedig a szolgák takarították el.
Az ókorban az étel és minden, ami vele kapcsolatos, szinte kultikus magasságokba emelkedett. Platón például azt írta, hogy aki egyedül eszik, az csupán a hasát tömi. Az étkezés akkoriban egy társasági program volt.
A mai embernek már nem ajánlott fekve ennie. Bár így nem érzed a nehézséget a gyomrodban, könnyen túleheted magad. Ráadásul ez az evési mód akár gyomor- és bélrendszeri betegségekhez is vezethet.
Persze, az ókori rómaiak remek fizikai állapotban voltak, hiszen sokat hadakoztak, és az elhízás aligha fenyegette őket, de a gyomorproblémáktól ők sem voltak védve…
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
