Sótartalom.
A Kaszpi-tenger vizét a folyami és a tengervíz közötti átmenetinek azonosítják. Átlagos sótartalma háromszor kisebb, mint a Világóceáné – 12,8 ‰ a 35 ‰-hez képest. És ez egy olyan tény, ami „tulajdonképpen semmit sem mond”, mert a Földön rengeteg sós tó van.
Amikor vita alakul ki arról, hogy „tenger vagy tó”, gyakran eszünkbe jut a Tethys-ből származó víz és a sók. Azt mondani, hogy a Kaszpi-tenger mai vize azokból a távoli időkből származik, nem lenne helyes, hiszen évmilliók alatt minden folyamatosan hígult és párolgott. De vannak olyan vélemények, hogy a Kaszpi-tengerben van „eredeti reliktumvíz”.
A Kaszpi-tenger amúgy is híres arról, hogy szeret folyamatosan játszani a vízszintjével, amit a mai napig csinál. 2019-ben a felszíne 28,1 méterrel volt a Világóceán szintje alatt.
A fő érv a Kaszpi-tenger fenekén rejlik.
A Kaszpi-tenger feneke első pillantásra nagyon egyszerű szerkezetű. Röviden így írható le: északon sekély, délen mély (akár 1025 m).
- A Kaszpi-tenger medencéje 3 részre osztható:
- Északi-Kaszpi – a legsekélyebb (átlagos mélysége mindössze 4-8 m);
- Lejjebb, a Mangyshlak-küszöb után található a Közép-Kaszpi a Derbent-mélyedéssel, amely 788 m-ig süllyed.
- Ezt követi, az Absheron-küszöbön túl, a Dél-Kaszpi-mélyedés. Itt található a legmélyebb pont és az összes víz kétharmada.
A Dél-Kaszpi-mélyedésben óceáni földkéregdarabok találhatók. Ez lehetővé teszi, hogy azt mondjuk, a Kaszpi-tenger fenekének szerkezete alapján nem lehet csak úgy tónak nevezni.
A kontinentális kéregből – amely vastag és gránitréteggel rendelkezik – épülnek fel a kontinensek és a hozzájuk tartozó sekély tengerparti self. Az óceáni kéreg – amely vékony, bazaltréteggel az alapjában – a tengerek mélységeit borítja.
A Kaszpi-tengerben található óceáni kéreg eredetére kétféle magyarázat létezik.
Az első – az általánosan elfogadott – azt mondja, hogy ez egy újabb örökség a Tethys-től. A darabjai valamilyen okból megmaradtak napjainkig (általában az óceánok bezáródása után a kérgük a Föld belsejébe kerül és ott megolvad). Ilyen előfordul: „óceáni törmelékeket” mindenhol találni – például az Alpokban és a Fekete-tenger keleti részén.
A második – ami érdekesebb – azt feltételezi, hogy a Kaszpi-tenger napjainkban növekszik. Hogy ott, a déli mélyedésben, a fenék szétnyílásának folyamata zajlik. Ezt mindig a bazaltmagma víz alatti kiáramlása kíséri, ami lehűl és óceáni kéreg lesz belőle.
Mi lett a Kaszpi-tengerrel?
De térjünk vissza a 2018-as egyezményhez, amely a „Kaszpi-tenger” helynevet használva de jure nem azonosítja azt, és egy homályos, zárt víztestnek nevezi.
A Kaszpi-tengerrel határos mind az 5 ország különleges módon állapodott meg a felosztásában:
- A feneket tófenékként osztják fel. Minden országnak megvan a saját szektora, ahol azt csinálhat, amit akar: például kőolajat termelhet ki vagy mesterséges szigeteket építhet.
A vízfelületet tengerként osztják fel. Mindenkinek van egy „személyes” part menti sávja, a tenger központja pedig közös.
Ezzel a helyzettel Irán meglehetősen elégedetlen volt, mivel nagyon szerény darabot kapott a fenékből. Eredetileg azt szerette volna, hogy egyenlően osszák fel, így mind az 5 Kaszpi-tenger melletti ország 20%-ot kapna. Végül Irán maradt az egyetlen, amely az aláírás után nem ratifikálta az egyezményt.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
