A Kaszpi-tenger egy nehéz, átmeneti helyzetben van (természetesen az emberek számára nehéz ez, nem magának a víznek).
Az, hogy nincs kapcsolata a Világóceánnal, nem teszi lehetővé, hogy tengernek nevezzék. Sehogy sem, még akkor sem, ha nagyon szeretné. A világ összes szárazföld belsejében rekedt beltengere legalább egy nagyon keskeny szorossal, mint például a Boszporusz, kapcsolódik az óceánhoz, és vizet cserél vele.
De azért csak úgy egyszerűen tónak sem lehet nevezni a Kaszpi-tengert. A tudományos körökben elterjedt vélemény, hogy „méretei, a benne zajló folyamatok jellege és fejlődéstörténete alapján a Kaszpi-tenger bizony tenger.
Már az ókorban is Kaszpi-tengernek nevezték az ókori görögök, a Kura folyótól délre, a délnyugati parton élő kaszpi törzs neve után. A „régi idők elbeszélése” egy másik nevet ad meg: Hvalinszki-tenger; a „hvalisz” névből, ami szintén a Kaszpi-vidék lakóit jelölte.
Hivatalos státusz – nem tenger és nem is tó.
A zavar következményei nem csak a pedáns geográfusok számára fontosak, akiknek mindent meg kell mérniük és be kell sorolniuk. Ha a Kaszpi-tengert tengernek nevezzük, akkor a használatával kapcsolatos minden kérdésnek a Nemzetközi Tengerjogi Egyezmény hatálya alá kell tartoznia. Egy határokon átnyúló tavat viszont, amelynek partjain különböző országok fekszenek, másképp osztanak fel.
Egyszerűsítve, így:
- Egy tenger melletti országnak joga van a part menti vízréteghez és a tengerfenékhez, amelyen túl a nyílt tenger terül el, ami senkié.
A tavat határokkal szektorokra osztják, amelyek mindegyike a fenéktől a felszínig egy adott országhoz tartozik. Ebben az esetben nem lehetséges a szabad mozgás a Kaszpi-tengeren, mondjuk egy halászhajó számára, mert az egy másik állam meglátogatását jelentené.
Amíg létezett a Szovjetunió, nem voltak problémák: a használatot az 1920-as, 1927-es és 1940-es szovjet-iráni szerződések szabályozták. Ezek a dokumentumok tengerként ismerték el a Kaszpi-tengert: a Szovjetunió és Irán hajói szabadon közlekedhettek a vízfelületen.
1991 után több „gazdája” lett a Kaszpi-tengernek. Ekkor jutott eszükbe, hogy nincs kapcsolata a Világóceánnal. Tehát ez egy tó. Lehet, hogy hatalmas, de mégiscsak egy tó, amelyet szektorokra kell osztani, hogy aztán nyugodt szívvel lehessen a saját területen foglalkozni a kőolaj kitermelésével, amiből bőven van a Kaszpi-tenger feneke alatt.
Hosszú évekig tartottak a megbeszélések arról, hogyan osszák fel ezt a nagyszerűséget. 2018. augusztus 12-én végül aláírták a Kaszpi-tenger jogi státuszáról szóló egyezményt. Van benne egy apró részlet: a Kaszpi-tengert szárazfölddel körülvett víztestnek nevezték.
Ez nem tenger és nem tó, hanem egy zárt víztest – magyarázták.
Három fő ok, amiért a Kaszpi-tengert tengernek nevezik.
Nem fogjuk részletesen megvizsgálni a történelmi és kulturális kontextust, valamint a Kaszpi-tenger lenyűgöző méretét. A Föld legnagyobb zárt víztesteinek rangsorában az első helyet foglalja el. Területe 371 000 négyzetkilométer, ami 4,5-szer nagyobb, mint a következő vízi óriás, az észak-amerikai Felső-tó. A Kaszpi-tenger térfogata 3,3-szor nagyobb, mint a Bajkál-tóé.
A Kaszpi-tenger egy pocsolya, amely egy hatalmas ősi óceán után maradt.
Ma a Kaszpi-tengernek nincs vízcseréje az óceánnal. De évmilliókkal ezelőtt bizony a része volt. 850 és 5 millió évvel ezelőtt létezett a hatalmas Tethys-óceán, amely a kőzetlemezek mozgásával és a kontinensek átrendeződésével egyidejűleg változtatta az alakját.
71-50 millió évvel ezelőtt India és Afrika közeledett Eurázsiához, ami heves hegységképződést és a Tethys szétválását okozta. Az óceán északi része az Alpoktól az Altájig terjedt, és a „Paratethys” nevet kapta.
Ettől a pillanattól kezdődött az óceán hanyatlása. A Föld arculata gyorsan, sietve és első pillantásra teljesen kaotikusan változott a szemünk előtt: egyes helyeken egész szárazföldi tömbök emelkedtek ki a vízből, máshol a földkéreg süllyedt; és mindez földrengések és vulkánkitörések vidám kíséretében történt.
A Paratethys különálló tengerekre és tavakra bomlott. Ezek továbbra is ugróiskolát játszottak. Elszigetelődtek egymástól, majd újra összekapcsolódtak. Újabb ezer négyzetkilométereken terültek el, majd apálykor visszahúzódtak.
A Kaszpi-tenger egyike az ősi és egykor hatalmas óceán ilyen töredékeinek. A Tethys vize összegyűlt egy mélyedésben, és ez a víztest, bár nagyon megváltozott formában, napjainkig fennmaradt.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
